Jókai Mór nemcsak a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt, hanem rendkívül sokoldalú személyiség is. Születésnapján, február 18-án felidézzük az író életének kevésbé ismert fejezeteit.
1. Két testvére is lett volna
Jókai Mór szülei két egészséges gyermek után kétszer is elveszítettek egy-egy fiút, mindkettőjüket Lajosnak nevezték el. A harmadik fiút ezért a család kérésére már más névre keresztelték, így lett belőle Ásvai Jókay Móric.
2. Álmodozó kisgyerek volt
Visszahúzódó gyerek volt, aki szívesebben merült el a könyvekben a csínytevések helyett. 1831-ben, amikor először iskolába került, már folyékonyan olvasott. Tehetségesen rajzolt, az írói mellett a festészeti pálya is vonzotta.
3. Tartott az állatoktól
Iskolába gyakran csak kísérettel ment, mert annyira félt a kóbor kutyáktól.
4. Jókai Mór szenvedélyes kertész volt
Jókai szenvedélyesen szerette a természetet és a kertépítést, birtokán mintagazdaságot alakított ki veteményessel, rózsakerttel és szőlőültetvénnyel. Rajongott a rózsáiért. 28 évesen, az Egy magyar nábob bevételéből vásárolta meg svábhegyi nyaralóját, amely ma természetvédelmi terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásában.
5. Közismert volt gyűjtőszenvedélyéről is
Egzotikus kagyló-, csiga- és kőzetgyűjteménye mellett sétapálcákat is szép számmal birtokolt. Gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt.
6. Érdekelte a divat
Érdekelte az öltözködés is, a Magyar divat című versében vall erről. Országgyűlési képviselőként élvezte, hogy díszmagyart ölthet, és szívesen viselt elegánsabb ruhát a hétköznapokban vagy akár a kertben is.
7. Szívesen időzött a konyhában
Gyakran írt ínycsiklandó ételekről és az étkezést szerető emberekről. Szívesen időzött a konyhában, jól ismerte a régi szakácskönyveket, és fontosnak tartotta a nemzeti jelleg megőrzését. Bár kevésbé ismert, mint a róla elnevezett bableves, egy torta is őrzi emlékét.
8. Kakasként kakaskodott
Az 1860-as években a politikai közéletről írott szatirikus költeményeit és „leveleit” Kakas Márton írói álnéven adta közre.
„Az én nevem Kakas Márton. Ezt azért bocsátom legeslegelőre, hogy egyszerre mindenki hevenyében elmondhassa rá a maga megjegyzéseit, élceit és mókáit, s többet ne bajoskodjunk vele. Majd fogják mondani: „Bizony kendnek is jobb volna otthon kukorítani, mint itten”, vagy pedig: „Minden kakas kaparjon a maga szemetjén.” Fogják azt is mondani, hogy íme, ez az a kakas, aki a nóta szerint „fejét hagyta a tudósoknak, torkát hagyta az énekeseknek, lábát hagyta a táncosoknak;” majd ha megharagszik valaki, így is fog szólani: „Bizony ez a kakas annyit ért a dologhoz, mint tyúk az ábécéhez”. Legtöbb ember pedig azzal fog üdvözölni, hogy „De már megvirrad, mert a kakas is elkezdett kukorikolni a Vasárnapi Ujságban.”
9. Házasságait ellenezték
Amikor feleségül vette Laborfalvi Rózát – a nála nyolc évvel idősebb színésznőt és egyedülálló anyát – több családtagja és barátja, Petőfi Sándor is összeveszett vele. Miután megözvegyült és 11 évvel később Nagy Bella színésznővel akart házasságot kötni, rokonai azon igyekeztek, hogy bebizonyítsák, idős korára már nem képes józan döntést hozni.
10. Örökbefogadott lánya és mostohaunokája is festett
Egyetlen örökbefogadott lányából, Rózából festőművész lett, akinek férje a Feszty-körkép megalkotója, Feszty Árpád volt. Jókai Mórnak egyetlen mostohaunokája, Feszty Masa a 20. századi magyar vallásos festészet egyik meghatározó alakja.
10+1 Jókai Mór kertje és szövegvilága
A Jókai-kert egyes helyszíneit virtuálisan is felfedezhetjük. 1853-ban vásárolt telket az író, hogy kialakítsa a saját rejtekhelyét, egy olyan „szigetet”, ahová elvonulhat, hogy a természetnek és az írásnak hódolhasson.
Egy 1867 és 1873 között készült térképen kutatva találhatunk olyan pontokat, amelyek a kert egy-egy rejtett részletét, érdekességét, a kert „természetét” mutatják meg nekünk. 1853-ban itt vásárolt telket az író, hogy kialakítsa a saját rejtekhelyét, egy olyan „szigetet”, ahová elvonulhat, hogy a természetnek és az írásnak hódolhasson.
A virtuális kertjében körül is nézhetünk.
