Erotikus versei miatt megbotránkoztatta kortársait, regényeit titokban olvasták a fiatal nők, szerelmei pedig legendává váltak. 70 éve hunyt el Erdős Renée, a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb és legmerészebb alkotója.
„Az írást tulajdonképpen negyven évvel kellene elkezdeni! Akkorra már van az embernek némi fogalma a világról, az életről, embertársairól és saját magáról. Addig csak tapogatózik maga körül a sötétben, és a saját lénye zavarait összekeveri az egyetemes zűrzavarral, ami a világot megtölti. Sokszor meg kell ütnie magát, addig, míg megtud valami érdemlegeset önmagáról és a világról. Mit gondol: ezt ingyen adják? Semmit sem adnak ingyen.” (Erdős Renée: Ifjúságunk)
Tudtad, hogy eredetileg nem is Erdős Renée-nek hívták?
Az írónő 1879-ben Ehrental Regina néven született a Csallóközben, Érseklélen, egy ortodox zsidó család hetedik gyermekeként. Tehetségére már gyermekkorában felfigyeltek: egy bencés szerzetes tanította franciára, németre és irodalomra, s ő ismertette meg a kereszténységgel is. Ez a találkozás egész életére hatással volt, hiszen később a katolikus hitre tért át.
A kor egyik legmerészebb írónője volt
Amikor első kötete, a Leányálmok 1899-ben megjelent, a magyar irodalom még alig beszélt nyíltan a női érzelmekről és vágyakról. Erdős Renée azonban szakított a kor elvárásaival: verseiben és regényeiben a női szenvedélyt, szerelmet és testiséget olyan őszinteséggel ábrázolta, amely sokakat megbotránkoztatott.
ERDŐS RENEÉ: ASSZONYI LÉTÜNK
Sohasem tudtam, hogy ilyen édes
Asszonyi létünk, asszonyok,
Amíg nem lettem harminc éves…
Mennyi új erő és új szépség!
Mennyi merész új hatalom!
És szóra, csókra mennyi készség!
Így lesz a hajnali sugárból
Erős napfény – és teli szó
A félve ejtett suttogásból.
Ha Isten így le nem igázna
S bilincsbe nem verné kezem:
A világ nagy csodákat látna…
A kritikusok gyakran szemérmetlenséggel vádolták, olvasói viszont rajongtak érte. A legenda szerint a fiatal lányok titokban, a párnájuk alá rejtve olvasták könyveit.
Ady Endrét is megihlette
Nemcsak művei, hanem személyisége és szépsége is nagy hatással volt kortársaira. Több jelentős író és gondolkodó is közel került hozzá, köztük Ady Endre, Bródy Sándor, Jászi Oszkár és Szabó Ervin.
Bródy Sándorral folytatott hároméves, szenvedélyes kapcsolata a korszak egyik legismertebb irodalmi szerelmi történetévé vált. A szakítás mindkettőjüket mélyen megviselte, Bródy öngyilkossági kísérlete mögött is ezt a viharos viszonyt sejtették kortársai.
Tudtad, hogy kolostorba is visszavonult?
A szerelmi csalódás után idegösszeomlást kapott, és Olaszországba utazott, ahol egy időre kolostorba vonult vissza. Itt tért át 1909-ben a katolikus hitre. Ettől kezdve műveiben a korábbi érzéki hangvétel mellett egyre erősebben jelent meg a vallásos, misztikus gondolkodás is.
Meg tudott élni a tollából
A 20. század elején ez szinte példátlan teljesítménynek számított. Erdős Renée könyvei rendkívül népszerűek voltak, így ő lett az első magyar nőíró, aki kizárólag írásaiból biztosítani tudta saját és családja megélhetését.
Sikerét jól mutatja, hogy még Karinthy Frigyes is paródiát írt róla az Így írtok ti című kötetében.
1913-ban ment férjhez Fülep Lajos művészettörténészhez. Később úgy emlékezett erre a kapcsolatra, hogy számára „maga volt a pokol”. Második gyermekével várandós volt, amikor férje elhagyta. A szülést követően súlyos trombózis és tüdőembólia miatt hónapokig kórházban feküdt, majd csaknem egy évig alig tudott járni.
A szerzőnő annak idején nagy sikert aratott a Brüsszeli csipke című, több szálon futó regénye nő és férfi kapcsolatáról, a női lét boldogsággal és tragédiákkal sújtott teljességéről szól, arról, hogy a teljes kifosztottságban felvillanhat-e az értelmes élet reménye.
A regény, amely botrányt kavart
Erdős Renée A nagy sikoly című regénye 1923-as megjelenésekor komoly vihart kavart. A mű egy olyan témát állított középpontba, amelyről akkoriban alig lehetett nyilvánosan beszélni: a női szexualitást és a házasságon belüli testi beteljesülés kérdését.
„Szeretem a férfit, nem azért, mert szép, nem azért, mert okos, mert tanult, mert zseniális, mert hősies, mert odaadó, nem azért. Hanem szeretem, egyszerűen azért, mert csak ő tudja nekem adni azt a mámort, ami nélkül nem tudok élni!” (Erdős Renée: A nagy sikoly)
A történet azt feszegeti, hogy a nő vágyai és öröme helyet kaphatnak-e a társadalom által elvárt szerepek mellett. Erdős Renée műveivel nem csupán tabukat döntött le, hanem a női lélek, a szerelem és az önrendelkezés kérdéseit is merészen boncolgatta – jóval megelőzve a korát.
A történelem őt sem kímélte
Hiába tért át évekkel korábban a katolikus hitre, zsidó származása miatt a második világháború idején őt is üldözték. 1938 után már nem publikálhatott, 1944-ben bujkálnia kellett, rákoshegyi villáját elfoglalták, később második férje is elhagyta.
Utolsó éveit szerény körülmények között, szinte teljes magányban élte le.
Életének egyik legizgalmasabb dokumentuma az Ifjúságunk című visszaemlékezése, amely mind a mai napig kiadatlan. Az emlékirat a századforduló irodalmi életéről és saját, rendkívüli sorsáról is értékes kordokumentum lehetne.
Nem csak botrányhős volt
Ma már egyre inkább úgy tekintenek Erdős Renée-re, mint olyan alkotóra, aki jóval megelőzte a korát. Miközben kortársai sokszor megbélyegezték szókimondása miatt, műveiben elsőként adott hiteles hangot a női vágyaknak, a szerelem összetettségének és a női önrendelkezés kérdéseinek.
Éppen ezért nem csupán a századforduló egyik legnépszerűbb írónője volt, hanem a modern női irodalom egyik magyar úttörője is.
