Erdős Virág költő felvette a témát, ami az utcán hevert: új kötetében 100 – főként a nyolcadik kerületben készített – sajátos Budapest-fotót mellékelt, melyek mellé 100 vers szegődik kísérőül (vagy fordítva?).
Erdős Virág: (sok van mi csodálatos)
de a japán turistánál nincs semmi
csodálatosabb ahogy
háttal az egyetemes
világörökségnek ki-
kilengő szelfibottal
keresi a saját
arcát
Erdős Virág: világító testek – 100 kis Budapest
És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. (Mózes I. könyve 1. rész)
Csodálatos Budapestet egy tiszta nyári estén, felülnézetből (mondjuk a Gellért-hegy tetejéről) meglesni, amint ez a terebélyes és méltóságteljes lény elégedetten lubickol a fények földöntúlian szép ragyogásában. De ugyanannyit, vagy még többet árul el róla, ha aláereszkedve a járdaszintről nézzük meg alaposan, és elmerülünk az eldobált vagy falrepedésekbe túrt csikkek, apró kavicsok, egy maroknyi kiszáradt fű, egy pókháló szőtte épülethasadék valóságában. Budapest ilyenkor kiszikkadt, vén és boldogtalan: büszke királynőből árva öregemberek otthonává, magányosan keringő lelkek purgatóriumává változik.
Hajléktalan ember lába nyúlik el az aszfalton, szögesdrótba tekeredik egy szövetfoszlány, elhagyott rongyos sportcipő merül az avarba. Saját életet élnek a kavicsok, a magányos szög a repedésben, a szétzúzott, ősrégi kaputelefon, vagy a temetői urnatartó, melyekről nevek és hamvasztott testek helyett kilógó kábeldarabok, üres téglalapok ásítanak az arcunkba.
Erdős Virág költő felvette a témát, ami az utcán hevert: új kötetében 100 – főként a nyolcadik kerületben készített – sajátos Budapest-fotót mellékelt, melyek mellé 100 vers szegődik kísérőül (vagy fordítva?). Költemények és fényképek szinergiájából egy atomizált, fragmentált és nyomasztóan mindennapi várostérkép rajzolódik ki, alternatív útvonalakat és értelmezési lehetőségeket kínálva Budapest avatott ismerőinek és a lelkes amatőröknek. A néhány sortól több oldalig terjedő helyzetjelentés-versek pedig Szophoklésztől, Janus Pannoniustól kezdve Agatha Christie-ig vagy József Attiláig reflektálnak hazai vagy világirodalmi nagyságok művészetére.
A világító testekbe hatolva pezsgés helyett statikus és magányos élőhelyen találjuk magukat. Erdős Virág töredékei, hosszabb költeményei és a fényképek egymást kiegészítve, egymással beszélgetve jelenítik meg a nagyvárosi nyomort és fejezik ki mondatlanul, mégis intenzíven a segítés, a változtatás mohó vágyát.
Hegedüs Barbara
