Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Evita eltáncolt története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Evita eltáncolt története

Szerző: / 2016. július 8. péntek / Kultúra, Teátrum   

Evita - musical poszter Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén, könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem Argentína!” Eva Perón történetét gyakran elmesélték már. Mit lehet még róla mondani?

„Visszajövök és millióké leszek” – mondta Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége halála előtt, aki a szegénységből önerőből felemelkedve olyan életet élt, amely mintaként szolgálhat mindannyiunk számára. Emléke máig tovább él, rendkívüli alakját pedig a zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével ebből készült film tette világszerte mindenki számára ismertté.

Nem csoda, hogy az 1980-as első magyarországi bemutatót követően, amely a Margitszigeten volt, minden évtizedben színpadra állították a Szabadtéri Színpadon, ugyanis örök értékeivel, az emberi sorsok megható ábrázolásával valamint nagyhatású zenéjével is a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozik.

Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén. Előtte százezres, rajongó, zokogó tömeg, s könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem Argentína!” Eva Perón, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hirtelen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: valaki, aki bárhol is van, segíteni akar másokon. Bár a pompa lett az osztályrésze, jól emlékszik még, mit jelent a nyomor. Evita volt az első argentin nő, aki aktívan politizált (és az első, aki a nyilvánosság előtt is nadrágban mutatkozott, bár később haját kontyba fogta és szolid kiskosztümöket viselt). Evita vitte keresztül a nők szavazati jogának törvénybe iktatását – részben ezért nyerte meg Peron az 1952-es választást.

Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége (Fotó: Wikipédia)

Evita életútja példaértékű a ma embere számára. Hitével és kitartásával, a szegénység kátyúját maga mögött hagyva az ország élére emelkedett. Életének mottója nem a fényűzés és a gazdagság elérése volt, hanem lelkében romlatlannak maradva segíteni másokon, reményt adni az elesetteknek. Az utca emberéből az elnök feleségévé válva adott millióknak hitet.

Rajongói ma is szentként tisztelik, hitüket még az sem tudta megingatni, hogy erősen gyanítható: az asszony vagyonát gyarapította a második világháború után Argentínába érkezett nácik „hálapénze” is. Eva Perón egész életében attól rettegett, hogy nevét elfelejtik, de félelme alaptalannak bizonyult: egy felmérés szerint ő a legismertebb argentin személyiség, megelőzve a focista Diego Maradonát. Arcképe bélyegeken, pénzeken köszön vissza, s megjelent a Time magazin címlapján is.

A tánc alkalmas arra, hogy a szenvedélyről, a hűségről, a gyűlöletről, a bosszúról és a politikai elkötelezettségről beszéljünk, és az ismert filmek tárgyát is jól kiemelje. Juronics Tamás rendezésében és koreográfiájával június 8-án és 10-én a Margitszigeten játsszák Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Evita című musicaljét.  A produkció kőszínházi bemutatója november végén lesz Szegeden. A címszerepet Radnay Csilla alakítja, Che Guevaraként Sándor Péter, Juan Perón szerepében Egyházi Géza látható.

EVITA 
Andrew Lloyd Webber – Tim Rice
MUSICAL BEMUTATÓ
2016. július 8. (péntek) és július 10. (vasárnap) 20.00
​Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Eva Perón: Radnay Csilla; Che: Sándor Péter; Juan Perón: Egyházi Géza; Magaldi: Bot Gábor; Lány: Török Anna
Magyar szöveg: Miklós Tibor; Díszlettervező: Fodor Viola; Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias; Világítástervező: Stadler Ferenc; Karigazgató: Kovács Kornélia; Súgó: Molnár Tünde; Ügyelő: Bacsa Erika; Zenei asszisztensek: Flórián Gergely, Kovács Gábor; Koreográfus-asszisztens: Czár Gergely; Rendezőasszisztens: Czene Zoltán; Karmester: Koczka Ferenc; Rendező-koreográfus: Juronics Tamás
A Szabad Tér Színház és a Szegedi Nemzeti Színház koprodukciós előadása.