Akadnak rózsafajták, amelyek már teljes pompájukban megfigyelhetők, mások még csak színes bimbóikat bontogatják. Tudósok megállapították, hogy a rózsa mely génjei felelősek az illatért, a színért és a virág tartósságáért.
Valódi pompájában most, a tavasz utolsó, nyár első heteiben mutatkozik meg. A rózsák virágzása június végéig tart, a csúcs, az időjárás függvényében, a hónap közepére várható. Rácz János Virágnévszótára szerint a rózsa „tüskés szárú, páratlanul szárnyalt levelű, illatos virágú kerti cserje. A görög-római kultúrában a rózsa a mitológia egyik legfontosabb virága lett, és mondák sora fűződik hozzá”. A számtalan irodalmi műben feltűnő rózsa rendkívüli változatosak: a nagyméretű, illatos virágokat hozó tearózsa-hibridek, a hajtásukon több virágot bontó, hosszan virágzó floribunda- és polianthafajták, a napjainkban divatos miniatűr, valamint az átható illatú reneszánsz rózsákig. A méltán népszerű nemzetközi változatok mellett a kert egyik érdekessége lehet a magyar nemesítésű „Árpádházi Szent Erzsébet Emléke” fajta.
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk. A rózsák genetikai térképét egy nemzetközi kutatócsoport készítette el nyolc év alatt – számolt be a tudományos eredményről a BBC News. A tudósok megállapították, hogy a rózsa mely génjei felelősek az illatért, a színért és a virág tartósságáért – mondta el a lyoni ENS egyetem munkatársa, a kutatást vezető Mohammed Bendahmane.
„Elkészült a rózsák történetének könyve. Egy könyv, amely segít megérteni a rózsákat, evolúciós fejlődésüket és nemesítésüket” – fogalmazott a tudós.
A Nature Genetics folyóiratban publikált tanulmány több mint 40 francia, német, kínai és brit tudós munkáját összegzi. Mint írták: a genetikai információ birtokában a rózsatermesztők új, tovább virágzó fajtákat tudnak nemesíteni, amelyek a növényi kártevőkkel szemben is ellenállóbbak.
A genetikai térkép a Rosaceae családról is többet árul el, ahová az almák, a körték és az eprek is tartoznak. „A rózsa és az eper egymáshoz nagyon közel álló fajok” – hangsúlyozta Bendahmane.
A rózsák több ezer éve a kertek díszei, termesztésük feltehetőleg Kínában kezdődött. A Római Birodalom korában vadon nőttek a Közel-Keleten, ünnepségeken szórták a rózsaszirmokat vagy illatszert készítettek belőlük. A 15. században a rózsa a brit trónért folyó küzdelem szimbólumává vált a rózsák háborúja idején. A fehér rózsa a York-házat képviselte, a vörös rózsa pedig a Lancaster-házat.
