„Az olvasmány csak az a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes kérdés, ha kellemes ízű.” Így vallott a könyvekről és az olvasás élményéről a 96 éve elhunyt Gárdonyi Géza.
„Szép életet élt, szépen is fejezte be – írta a Nyugatban megjelent negkrológjában Schöpflin Aladár. – Sírja fölött nem leng az a sivár, kietlen érzés, amelyet a csak végükszakadt, de be nem fejezett életek fölött szoktunk érezni. Amit itt hagyott nekünk, ez mindene volt. Mindenét ideadta nekünk és eltávozott.”
GÁRDONYI GÉZA: OLVASMÁNY
Az olvasmány csak az a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes kérdés, ha kellemes ízű.
Az olvasmány is élmény. A gyönyörködtető olvasmány gyönyörködtető élmény… Ezért szeretjük a diadalmast, műveltet, nemest, szentet, eszest és érzünk az érzőkkel, szenvedőkkel, küzdőkkel.
Élő emberrel való megismerkedés soha nem szerezhet olyan örömet, mint ha elbeszélésben ismerkedünk meg olyan valakivel, akivel érzésben azonosulunk, és így örök ismerősünkké válik, kinek élete okulás nekünk. Lelke rokon, terhünkre nem válik stb.
Olvasva egy csodált hősnek az életét, voltaképp magunkban gyönyörködünk, mert erőit, tökéletességeit a magunkénak érezzük.
Magunkat olvassuk a műben.
Mindenki azért él, mert egy akarat teljesítésére jött erre a világra. Már hát a maga akarata teljesítésére. Ezért hatnak a témák, a köznapi élet apró szenvedései is: éhség, időjárási bajok, testi kis bajok, a sokféle nincs.
Az olvasmány, amely bennünk marad, lelkünknek részévé válik. A szép és nemes olvasmány nemes, szép és jó részévé; a rút, aljas olvasmány: mint a mocsokfolt, ami beleeszi magát a ruhánkba, hogy azt sem tudjuk, hogy került belé. Ilyenek az elrettentő példáknak írt emberképek, s azok a ronda igazságok, amelyek mellett az életben ellépünk, de könyvben, ha elénk kerülnek, csak utólagosan látjuk, hogy mellőztük volna, ha előre tudjuk, az olvasásukat. Tehát az író lelke a nemzet lelkének ilyeténképp gazdagítója, nemesítője lehet, de megrontója is.
A rossz könyv nem opus, csak nyomtatvány. A nyomorék gyermeket nem teszi jóvá, hogy a testvérei épek.
Amit elolvasok és elfelejtem, egyszer sem volt érdemes elolvasnom.
Amely napon nem olvasol, vesztesz.
Többet olvass a szokottnál! Történelmet különösen. Kútja a halhatatlan és fenséges témáknak.
A szépirodalmi művek a kultúra virágai.
Forrás: Gárdonyi Géza: Titkos napló. Mesterkönyv, MEK.OSZK
