Haumann Péter mindent el tud játszani. A május 17-én, 80 éve született Haumann Péter a legsokoldalúbb színészegyéniségek egyike, aki gazdag pályafutása során minden műfajban szerepet kapott és alakítása mindig hiteles volt.
Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Nemzet Színésze 1941. május 17-én született. Szülei női fodrászok voltak, sokáig úgy volt, hogy a családi üzletet ő veszi majd át. A Toldi Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban az egyik tanár felismerte tehetségét, és a színi pálya felé irányította. Érettségi után a biztonság kedvéért elhelyezkedett nőifodrász-tanulónak, de jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is, és nyomban felvették.
1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az útja. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd a tiszavirág életű Arizona Színházhoz szerződött. A Katona József Színháznak 1994 óta tagja, de a Játékszínben is több darabban fellép.
Haumann Péter sokoldalú művész, sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket arat. Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg az agg, halálra ítélt filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el.
Emlékezetes alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, kiváló volt mint Volpone Ben Jonson darabjában, Harpagonként Moliére A fösvényében vagy Albinként az Őrült nők ketrecében, akárcsak a Macskák című musicalben; hat darabot rendezőként jegyez.
Számos filmben és tévéjátékban is szerepelt, köztük volt a Forró vizet a kopaszra, a Fekete gyémántok, a BÚÉK, az Anna filmje, A hídember, a Szabadság, szerelem és a Kalandorok. Felejthetetlen alakításainak egyike a Patás figurája Rideg Sándor Indul a bakterház című regényének filmes feldolgozásában.
Ellentétben sok kollégájával, akik mindenekelőtt a színpadot szeretik, számára egy-egy film-, tévés-, rádiós vagy szinkronszerep ugyanazt az örömteli izgalmat hozza. Élvezte azt a kirándulást is a könnyű műfajba, amikor Kovács Katival együtt vezette a Magyar Televízió Slágertévé című nosztalgiaműsorát, sőt ő maga is dalra fakadt.
A színi pályáról az a véleménye, hogy ugyanannyi szerencse és jó tempóérzék kell hozzá, mint amennyi gyakorlás és tehetség. A Katona József Színházról azt nyilatkozta: „Végre olyan közegben dolgozom, amiért annyit vándoroltam. Itt megtalálják, mi állna nekem jól”.
Haumann mindent el tud játszani. A legsokoldalúbb színészegyéniségek egyike, aki gazdag pályafutása során minden műfajban szerepet kapott és alakítása mindig hiteles volt.
Művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1970-ben és 1972-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1980-ban lett érdemes művész, a Kossuth-díjat 1985-ben vehette át. A halhatatlanok társulatának 1997-ben lett tagja, 2010 óta a Nemzet Színésze cím birtokosa.
Három gyermeke közül lánya, Petra és fiatalabbik fia, Máté szintén a színészetet választotta. „Egyfelől örülök és nagyon jó érzés, hogy van folytatása ilyen vonatkozásban is az életemnek, így tehát ez azért nagyon jó. Ami miatt bajban vagyok az az, hogy rossz korban születtek ezzel. Talán lesz majd egy-két-tíz év múlva egy olyan pillanat, amikor a társadalomnak égetően szüksége lesz ismét a színészre és a művészetekre” – mesélte Haumann Péter egy televíziós interjúban 1998-ban.
