2014 óta rendezik meg május utolsó péntek-szombatján a magyar régészet napját, amelynek fő célja, hogy minél szélesebb körben ismertesse meg a magyar régészeti kutatások friss eredményeit.
A Magyar Régész Szövetség által kezdeményezett eseménynek, amely idén a Lelőhely-felderítéstől a rekonstrukcióig címet kapta, külföldön már vannak előzményei, de az egyes országokban más-más időpontokban rendezik.
A program fő célja ebben az évben is a régészet tudományának bemutatása, a régészeti kutatások friss eredményeinek népszerűsítése. Most elsősorban a tudományos munka módszertanára szeretnék irányítani a figyelmet: hogyan fedezi fel a régész a lelőhelyeket, leleteket, és hogyan rekonstruálja ezek alapján a múltat.
A részt vevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek az ország 36 pontján, csaknem 250 programmal várják az érdeklődőket.
Az események közt találunk ismeretterjesztő előadásokat, kézműves- és hagyományőrző programokat, régészeti sétát és kerékpártúrát a környék ismert és kevésbé ismert lelőhelyeire, ásatáslátogatásokat. Megnyílnak majd a régészeti raktárak és laboratóriumok az érdeklődők előtt. A látogatók megtanulhatják a sírfeltárás fortélyait, kipróbálhatják magukat a restaurátorok szerepében, a kutatók segítségével állat- és embercsontokat vizsgálhatnak.
Az ásatások legelső lépéseiről szólnak a régészet napja idei programjai, amelyek pénteken és szombaton várják előadásokkal és bemutatókkal a látogatókat országszerte. Az elmúlt évben a tudományos munka teljes folyamatát – a lelőhelyek, leletek felfedezésétől egészen a kiállításrendezésig – mutatta be a Magyar Régész Szövetség által szervezett rendezvénysorozat, amelynek idei programjain az érdeklődők arra kaphatnak választ, hogy milyen jelek, adatok alapján tudják a szakemberek, hogy a föld alatt egy lelőhely rejtőzik, honnan ismerik fel, hogy azok milyen jellegű, illetve mely korszakból származó leletek – olvasható a rendezvény holnapján.
A programok során kiderül továbbá, hogy milyen szerepet játszik egy-egy felfedezésben a véletlen szerencse, milyen szakmai, tudományos ismeretek állnak a régészek munkája mögött, valamint hogy mit kell és mit nem szabad tenni a társadalom civil tagjainak, ha vélhetően régészeti lelőhelyre bukkannak.
A résztvevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek az idén is színes programokkal fogadják az érdeklődőket az ország számos pontján, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, szombaton pedig a családokat és felnőtteket várják.
A szolnoki Damjanich János Múzeum például különleges műhelylátogatást szervez, amelynek során az érdeklődők a régészeti leletanyag restaurálásának részleteivel, a kerámiakészítés technikájának jellegzetességeivel ismerkedhetnek meg, a váci Tragor Ignác Múzeum kertjében miniásatást rendeznek, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban pedig a terepen elvégezhető, az ásatást megelőző műszeres vizsgálatokról lesz szó.
Budapesten a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központban a régészeti lelőhelyek azonosításának elméleti hátteréről és a napi gyakorlatban jelentkező kérdéseiről beszélnek az intézet szakemberei, akik előadásukat geofizikai műszerek bemutatásával egészítik ki. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában régészhomokozó, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetében pedig régészeti játszótér és leletsimogató várja az érdeklődőket.
