Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista 105 éve, 1918. április 3-án született. A drámaíró talán legismertebb műve a Szerelem három éjszakája, amit az első magyar musicalként tart számon a szakirodalom.
„A drámát, a műfajt meg kell védenem. A dráma maga a következetesség, a könyörtelen logika. De az íróknak Magyarországon sokkal nehezebb megteremteniök azt az eleven, intenzív kapcsolatot a színházzal, amely ahhoz lenne szükséges, hogy ebben a nem könnyű műfajban kitartsanak.” (Magyar dráma – „csak tréfa?” Beszélgetés Domokos Mátyással)
Hubay Miklós 1918. április 3-án született Nagyváradon. Már első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat.
HUBAY MIKLÓS: HÚR
Túl van feszítve a húr
emberileg és magyarul
itt élünk közben álnokul
emberileg és magyarul.
És ha megpattan valaki?
ha holnap már nem bírja ki?
az agya a szövetei?
meg lehet éjjel hallani?
Tapolcán vagy Siófokon
egy orvos tanár vagy rokon
meghallja bárki szombaton
a belső barikádokon?
Feszítsd a húrt – vagy lengedezz
élni kell – ez természetes
de sorsod e nemzeti nesz:
az életed értelme ez.
Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el.
Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.
Nevéhez fűződik az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája, amelynek szerzőtársai Vas István és Ránki György voltak, Szinetár Miklós színháza számára, a darabot ma is gyakran előveszik a magyar teátrumok.
A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.
1987-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke – ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.
Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista életének 94. évében hunyt el 2011. május 7-én Budapesten.
Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Utolsó könyvében elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel.
Sumonyi Zoltán író büszke volt Hubay Miklós barátságára. „Azt a sok mellőzést, ami itthon érte, emelt fővel viselte, nem panaszkodott, a derűt mindig megőrizte magában. Életének utolsó éveit még egy súlyos szembetegség is megkeserítette” – idézte fel.
Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.
