145 éve, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.
Csodagyerekként indult, hegedűsként már ötéves korában fellépett. Tizenhét éves korától a Zeneakadémián Hubay Jenő növendéke volt, de a zeneszerzés szakot is elvégezte. Szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy „komoly ember” legyen, ezért a jogtudományi doktori oklevelet is megszerezte. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban lett tisztviselő, első színpadi művét (Tilos a bemenet, 1899) hivatalnokként írta.
A minisztériumban régi barátja, Martos Ferenc ült vele szemben, akinek oroszlánrésze volt Huszka sikerében, mert ő írta az operettek librettóit. A Népszínház 1902-ben mutatta be a Bob herceget, Fedák Sárival a címszerepben. A színigazgató borúlátó volt, de a darab több mint százszor ment táblás házzal. A fülbemászó dallamok kottái iránt is élénk érdeklődés mutatkozott, a „Londonban, hej, van számos utca…” rövid idő leforgása alatt több mint ötven kiadást ért meg.
A sikersorozat a Király Színházban folytatódott. A Gül baba 1905-ben valósággal lázba hozta a publikumot. A bemutatón háromezer szál rózsa burkolta illatfelhőbe a színpadot és a nézőteret, a színészek Isztambulból hozott török szövetből varrott jelmezekben játszottak. A közönség és a kritikusok is az elragadtatottság hangján szóltak a darabról.
A bemutató, 1919 óta a mai napig egyik legnépszerűbb operettje a Lili bárónő, amelyet ma is világszerte tűznek műsorukra a zenés színházak. Betétdalai közül a Cigaretta-keringő állt ellen a legsikeresebben egy évszázad változó ízlésének és divatjának.
A szerző alkotóereje nem apadt el, de a következő évtizedekben ritkábban követték egymást az újabb daljátékok. A Huszka-bemutatók azonban továbbra is igazi eseménynek számítottak, a sikert borítékolni lehetett. A Hajtóvadászatot 1926-ban, az Erzsébetet 1939-ben, a Mária főhadnagyot 1942-ben mutatták be.
Huszka Jenő derűs ember volt, szerette a társaságot, élete utolsó napjáig terveket szőtt. Még hajlott korában is komponált, a Szabadság, szerelem kottáit 1955-ben vetette papírra.
Nem csak zeneszerző volt, jogászként a zeneszerzők jogvédelmét látta el, az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdésével. Budapesten halt meg 1960. február 2-án.
