Az idei év időjárási szélsőségei ismét emlékeztetnek minket arra, milyen törékeny kapcsolatban áll az ember a természettel.
Megismétlődhet a 2022-es aszályhelyzet
A téli hónapok szokatlanul száraznak bizonyultak, és bár a tavasz elején még úgy tűnt, az esőzések enyhítenek a helyzeten, a folytatásban ismét csapadékszegény időszak következett.
A klímaváltozás következményeit mindenki, így a mezőgazdaság szereplői is nap mint nap megtapasztalják: a tartós aszály a növénytermesztést és az állattenyésztést egyaránt sújtja. A természet e változékonysága nem csupán gazdasági, hanem kulturális kérdés is, hiszen a vidéki életforma, a tájhasználat és a hagyományos gazdálkodási módok is alkalmazkodásra kényszerülnek.
A helyzet rávilágít arra, hogy a víz – ez az egyre értékesebb erőforrás – nemcsak a környezet, hanem közösségeink jövője szempontjából is kulcsfontosságúvá válik.
Ennek következtében jelenleg számottevő csapadékhiány tapasztalható, és a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma is jelentős aggodalomra ad okot, ugyanis nagyon minimális az itt mérhető mennyiség. A vízprobléma különösen az utóbbi hetekben vált égetővé: a júniusi hőmérséklet-emelkedés hatására a talajnedvesség csökkenése erőteljesen felgyorsult.
„Úgy tűnik egyre nő a kockázata, hogy 2022-es évihez hasonló aszállyal kell 2025-ben is szembenéznünk. Vízügyi és meteorológiai adatok alapján 100-110 mm csapadék hiányzik Magyarországon a talaj felső 1 méteres rétegében, mely főleg a kukorica és napraforgó vetéseket veszélyezteti. A 90 napos csapadékmérleg is 50-100 mm-el kisebb értéket mutat az elmúlt évek átlagaihoz képest. Az aszály ráadásul most országos szinten mindenhol jelentkezik és az őszi vetésű növények esetén is okozhat komolyabb mennyiségi és minőségi problémákat. Ami a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központ (ECMWF) várakozásait illeti Közép-Európára vonatkozóan, az idei év júliusa, augusztusa és szeptembere is meleg, száraz, aszályos időjárást projektál” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
A fokozódó szárazság az állattenyésztőknek sem kedvez
„Ez az időjárás az állattenyésztésre és különösen a tejelő szarvasmarha ágazatra is komoly nyomást fog gyakorolni, nem csak a takarmányozási oldaláról, hanem a hőstressz miatti tejhozam csökkenés miatt is. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak a talajok vízmegtartó képességének növelését, illetve a hőstresszt hatékonyan kezelő tartástechnológiák fejlesztését állattartó telepeken. Ez utóbbihoz biztosít kiváló lehetőséget a KAP II. pilléres beruházási támogatásai” – tette hozzá a szakember.
