A Néprajzi Múzeum új kiállítása izgalmas nézőpontból vizsgálja a japán vizuális kultúra alakulását: miként él tovább Kacusika Hokuszai több mint kétszáz éves rajzgyűjteménye a mai mangák világában.
A budapesti Néprajzi Múzeum Manga – Hokuszai – Manga című tárlata a kortárs japán képregények felől közelít Hokuszai legendás rajzgyűjteményéhez, a Hokuszai Mangához. A kiállítás nem azt kívánja bizonyítani, hogy a mester a modern manga közvetlen előfutára lenne, hanem azt mutatja meg, hogyan változott a „manga” jelentése és használata az elmúlt két évszázad során.
A vándorkiállítás elsősorban tablókra épül, de a reprodukciók mellett eredeti műtárgyak is helyet kaptak. A látogatók találkozhatnak többek között klasszikus japán fametszetekkel – például Utagava Hirosige híres sorozatának részleteivel –, valamint 20. századi mangákkal és kortárs alkotók eredeti rajzaival is.
Hokuszai gyűjteménye nem történeteket mesél el, hanem egyfajta vizuális enciklopédiaként működik. Oldalain a hétköznapi élet jelenetei, emberi gesztusok, természeti motívumok és humoros megfigyelések sorakoznak egymás mellett. A rajzok eredetileg tanulási segédanyagként szolgáltak: tanítványai mintaként használták őket, így a gyűjtemény a mai rajzkönyvek korai előzményének is tekinthető.
A kiállítás különlegessége, hogy nem lineáris művészettörténeti ívet rajzol fel. Inkább egymás mellé helyezi a különböző korszakok képi világát, így a látogatók maguk fedezhetik fel a párhuzamokat és eltéréseket. A 19. századi rajzok és a kortárs mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus, hanem folyamatosan alakuló vizuális nyelv.
Külön egység foglalkozik Hokuszai alakjának mai megjelenéseivel is: a művész hol történelmi szereplőként, hol fiktív figuraként, hol pedig popkulturális ikonként bukkan fel különféle mangákban. Emellett kortárs japán alkotók kifejezetten erre az alkalomra készült munkái is láthatók, amelyek újraértelmezik a klasszikus motívumokat.
A tárlat egyik központi gondolata, hogy a manga alapvetően részvételi médium: másolásra, továbbgondolásra és megosztásra épül. A képek nem csupán ábrázolnak, hanem bevonják a nézőt is a jelentésalkotás folyamatába.
A kiállítást gazdag kísérőprogram kíséri: kurátori vezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások és alkotói workshopok segítik a mélyebb megértést. Kiemelt esemény lesz a 2026. május 9-i Manga nap, amely egész napos programkínálattal – előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, performanszokkal és japán kulturális bemutatókkal – várja az érdeklődőket.
A tárlat a The Japan Foundation nemzetközi vándorprogramjának része, amely a japán művészet és kultúra globális bemutatását tűzte ki célul.
