Dinók a Bakonyban. Ősállatföldrajzi szempontból nagy jelentőségű a közelmúltban azonosított őshüllőmaradvány, mivel eddig egyetlen európai lelőhelyen sem tártak fel két különböző páncélos dinoszaurusz fajhoz tartozó maradványokat.
Jelentős ősállatföldrajzi felfedezést tett a Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport: a magyar tudósok által azonosították tavaly előkerült lelet, mely arra utal, hogy a kréta korban a Hungarosaurus mellett egy másik páncélos dinoszaurusz is élt a Bakony területén – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján. Eddig egyetlen európai lelőhelyen sem tártak fel két különböző páncélosdinoszaurusz-fajhoz tartozó maradványokat.
„A tavaly nyáron megtalált felkarcsont volt az első jele annak, hogy a mai Iharkút területén egy másik páncélos dinoszaurusz is élt a feltehetőleg gyakori Hungarosaurus tormai mellett. Korábban úgy véltük, a többi európai lelőhelyhez hasonlóan a Bakony területén is csak egy páncélos dinoszaurusz faj fordult elő. A tavaly előkerült felkarcsont azonban túl kicsi volt a korábban talált Hungarosaurus-maradványokhoz képest” – számolt be az akadémia portáljának Ősi Attila, a Lendület Kutatócsoport vezetője, az MTA és a Magyar Természettudományi Múzeum paleontológiai kutatócsoportjának tagja.
A lelet csontszövettani vizsgálatából kiderült, hogy kifejlett, öreg állattól származik. A rajta megfigyelhető alaktani bélyegek pedig arra engedtek következtetni, hogy a felkarcsont egy a Struthiosaurus fajba sorolható állaté volt.
Ennek az őshüllőnek több európai lelőhelyről is kerültek elő maradványai, ám Iharkút az egyetlen, ahol két páncélos dinoszaurusz is előfordult. A kutatók szerint érdekes ugyanakkor, hogy a többi európai lelőhelyről ismert Sauropoda és Hadrosauria dinoszauruszok Magyarország területéről teljesen hiányoznak.
A felfedezés ősállatföldrajzi szempontból is jelentős, valamint tovább pontosítja a Struthiosaurus előfordulásáról alkotott ismereteinket, ugyanis az iharkúti lelet az eddig ismert legidősebb, néhány millió évvel korábbi a más európai ásatásokon feltárt Struthiosaurus-maradványoknál.
„Bár a Hungarosaurus testhossza akár a négy métert is meghaladhatta, testfelépítése mégis filigránabb volt, mint a legfeljebb két-két és fél méteresre megnövő, zömökebb, robosztusabb Struthiosaurusé” – fejtette ki Ősi Attila. A kutató rámutatott arra, hogy sok csont, például csigolyák, bordák, lapocka nem alkalmasak két faj elkülönítésére, a felkarcsont alapján azonban számos következtetés levonható, egyebek közt meghatározható az állat magassága.
„A most végződött ásatáson immár a nyolcadik páncélos dinoszaurusz maradványait tártuk fel. Azt még nem tudjuk, hogy Hungarosaurus volt-e, vagy Struthiosaurus – mondta Ősi Attila. – A legjobb lenne, ha sikerülne megtalálni a koponyát, ami egyértelművé tenné az azonosítást.”
