Juan Gyenes, a leghíresebb magyar származású spanyol fényképészek egyike volt. Fotózta Bartókot, Kodályt, Lehárt, Picassót, Dalít, Prokofjevet és Toscaninit, és ő készítette Kaposváron Rippl-Rónai József utolsó fényképét a halálos ágyán.
Gyenes János 1912-ben, Kaposváron született. Kamaszkorában kezdett el fényképezni, első felvételei a budapesti Színházi Élet lapjain jelentek meg. 1936-ban a berlini olimpián dolgozott, majd a New York Times londoni és később egyiptomi fotóriportere lett. Így menekült meg a náciüldözés elől. Spanyolországba 1940-ben érkezett, átutazóban Egyiptom felé. Eredetileg két hetet akart ott tölteni, de végleg ottmaradt.
1948-ban megnyitott madridi műtermében rengeteg hírességről készült felvétel, a spanyol arisztokrácia és a művészvilág sok tagja köszönheti Gyenesnek legszebb portréit. Ő volt Franco és a spanyol királyi család egyik hivatalos fényképésze is; a bélyegeken és pénzérméken látható királyportrék is az ő felvételei alapján készültek. Gyenes János megörökített többek közt olyan híres művészeket, mint Picasso, Dali, Miró, Rubinstein, Karajan, Monserrat Caballé, Rostropovics, Segovia, Orson Welles, Ava Gardner, Ingrid Bergman, Grace Kelly…. Hosszú élete során több mint tízmillió felvételt készített.
A hetvenes évek második felében a madridi Spanyol Kortárs Művészeti Múzeum művészeti tanácsadója volt, és 1988-ban mintegy ezer negatívot tartalmazó gyűjteményt ajándékozott a Zenei Dokumentációs Központnak, a Teatro Real zenei előadásain 20 év alatt készült felvételekből. Gyenes Jánosnak több mint 100 kiállítása volt élete során, a legfontosabb 1991-ben, a Madrid Város Kulturális Központjában, ,,Gyenes; Ötven év Spanyolországban,, címmel.
Budapesten 1989-ben állított ki utoljára. A spanyol újságok a színházi- és zenei élettel kapcsolatos Gyenes felvételek mellett elsősorban portréi dícséretét zengik. Idézik a művész szavait, aki egy alkalommal azzal próbálta megmagyarázni felvételei titkát, hogy először is szeretettel kell a modell felé fordulni, aztán meg türelemmek kivárni, amíg szépnek nem mutatja magát, hiszen mindenkiben van valami szépség, amely előbb-utóbb megmutatkozik: akkor meg már csak meg kell örökíteni.
Gyenes mintegy 15 kötetet is kiadott felvételeiből, és fotói rengeteg képes folyóirat címlapját foglalták el. A spanyolok ismerték, elismerték és szerették, saját fotósuknak tartották.
