„Mint a macska, aki önmaga körül forog, visszajutottam hát ugyanoda, ahol a menekülésem előtt voltam.” 75 éves lenne Karinthy Márton Kossuth-díjas magyar színigazgató, rendező, író, a Karinthy Színház alapító igazgatója.
„Egyébként a Karinthy családról valóban mindent meg lehet tudni az irodalomtörténetből. Túl sokat is. Túl sok mindent. Túl sok mindent megírtak róluk a kortársak. Vagyis mindent megírtak, amit lehetett. Meg amit nem lehetett, azt is. Szinte nem maradt megírnivaló. (Akkor mit akarok én megírni?) Amit meg nem írtak meg, azt pedig szájhagyomány útján fecsegték közkinccsé. Vicceket. Anekdotákat. Történeteket. Legendákat. A Karinthy család a mítoszok ködében lebeg. Lehet, hogy a valóságban nem is létezik már, csak az irodalomban?
Devecseriné Guthi Erzsébet a Búvópatakban, Németh Andor az Egy foglalt páholy történetében, Devecseri Gábor a Lágymányosi istenekben örökíti meg őseimet. Déry Tibor önéletrajzi emlékeiben – Ítélet nincs – nagyanyámmal, Böhm Arankával folytatott heves szexuális élményeit teszi közkinccsé. Kosztolányi Dezsőné emlékirataiban szedi ízekre nagyanyámat és magasztalja fel nagyapámat. És így tovább. Hogy csak a legjellegzetesebbeket említsem.
Unom a felsorolást, tessék utánanézni.
Úgy is mondhatnám: a tököm tele van a Karinthy családdal.” (Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába)
Karinthy Márton 1949. szeptember 1-jén született Budapesten. Már kisgyerekkorában biztos volt abban, hogy ha felnő, színházi ember lesz. Miután 1973-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, dolgozott a tévénél, ahol a Cimbora és a Telefere című sorozatokat rendezte, majd részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában is.
Karinthy Ferenc fiaként és Karinthy Frigyes unokájaként már kiskorában megszerette a színházat, hiszen lakásukban rendszeresen megfordultak édesapja színész, író, rendező barátai. Az ifjú Karinthy Márton ennek hatására alapított egy színházat a családi ház padlásán, ahová apját is csak akkor engedte be, ha előadást tartott.
Bár maga sem volt teljesen meggyőzve, hogy „ilyen névvel folytatni kell”, később mégis felmenői nyomdokába lépett. A színház iránti vonzalmát az írás követte, melynek ötlete az – akkor épp cipőboltként működő – ikonikus Hadik Kávéház előtt fogalmazódott meg benne.
Nagyapja, Karinthy Frigyes második feleségére, Böhm Arankára szörnyű sors várt: Auschwitzban halt meg. Az idősebbik Karinthy fiút, Karinthy Gábort kora ifjúságától a haláláig, 1974-ig nem érdekelte egyéb, mint a költészet. Gyönyörű verseket írt, ám valamennyi elfér egy karcsú kötetben. Elhatalmasodó ideggyöngesége idővel képtelenné tette az önálló életvitelre.
Nem úgy a féltestvére, Karinthy Ferenc, aki nagykanállal ette az életet, és jelentős író lett. A Fradiban vízilabdázott, nyelvészetből doktorált, és harmincnégy évesen már Kossuth-díjas író volt. Beutazta a világot, de eközben sűrű egymásutánban jelentette meg lebilincselő köteteit, a lírán kívül nincs olyan műfaj, amelyben nem jeleskedett volna.
Nagy szerencse, hogy az új évezredben Cini fiából, Karinthy Mártonból is kirobbant az író, és megírta az Ördöggörcs (Utazás Karinthyába) című könyvet. Az Ördöggörcs című kötetében a családi kötődések nehézségeit mutatja be. Az Ördöggörcs című kötet 2012-ben svéd fordításban is megjelent. Az Ördöggörcs több, mint 50000 példányban kelt el. Karinthy Mártont e könyve révén meghívták Stockholmba, Oslóba, Párizsba, Londonba, Sepsiszentgyörgyre, Szabadkára és rengeteg más helyre a világon és Magyarország csaknem minden nagyobb városába. Mindenütt élénk érdeklődés kísérte a beszélgetéseket. A Karinthy Szalonban 2011. szeptemberében e látogatás ihlette a Karinthyak Skandináviában című kiállítást.
De megörökítette a főiskolai rendezői osztályát is A vihar kapuja című könyvében, melynek színpadi változatát több ízben mutatták be fesztiválokon. 2012 könyvnapjára pedig Okosan kell szeretni magyarságunkat címen jelent meg nagy sikerű beszélgető könyve.
A Karinthy-rajongóknak ez éppolyan fontos, mint hogy 1982-ben alapította meg Budapest háború utáni első magánszínházát, a Hököm Színpadot, amely 1988-tól Karinthy Színház néven működött. Érdekesség, hogy egy sikertelen előadásuk hozta meg a népszerűséget a színház számára.
Hatvannégy éves korában munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták. Az elismerést a közönségsikernek örvendő színházi műhely megalapításáért, vezetői, rendezői, írói tevékenységéért, valamint a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért kapta. 2013. november 11-én Újbuda díszpolgára lett. 2013-ban VOSZ Regionális Príma díjat vehetett át. 2016-ban a MASZK Egyesület Vámos László rendezői-díjában részesült. Utolsó rendezése a Veszélyes forduló című darab volt, hosszan tartó betegség után 2019. november 6-án hunyt el.
Karinthy Márton lánya, Vera, akárcsak édesapja, a magyar kulturális élet meghatározó alakjai között nőtt fel, azonban gyerekként benne nem merült fel, hogy művész, színpadi ember legyen. Karinthy Vera hosszú évekig pusztán örömszerzésből énekelt, nem volt komolyabb szándéka ezzel, ám a tehetség ez úttal is utat tört magának. Ma már országos turnékon bizonyít.
