Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban ismerhetjük meg A teremtő lángész – Egy kultuszkép története című kiállításon.
A Madarász Viktor halálának százéves évfordulója alkalmából nyíló kamarakiállítás olyan, ez idáig publikálatlan, párizsi levéltárakban végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé.
A tárlat anyaga a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjának emblematikus alkotását, a Hunyadi László siratása című festmény keletkezés-, illetve kultusztörténetét járja körül – mondta el Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese a megnyitón.
A festő munkássága kapcsán kiemelte: a 19. században Madarász Viktornak is élete meghatározó pillanata volt, amikor részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Egész életművére ez a függetlenségi, Habsburg-ellenes szemlélet nyomta rá bélyegét. Mint mondta, Madarász Viktor a bécsi akadémián tanult, de igazán Párizsban teljesedett ki, ahol a legfontosabb nemzeti tematikájú műveit megalkotta. Ismertetése szerint a Magyar Nemzeti Galéria közel 40 festményt és mintegy félszáz grafikai munkát őriz a festőművésztől.
Olivia Voisin, a Musée des Beaux-Arts d’Orléans igazgatója kiemelte, hogy Madarász Viktor volt az egyik első olyan magyar művész, aki Franciaországba utazott tanulni, hogy kora egyik leghíresebb romantikus festő tanárának, Léon Cogniet-nak a tanítványa legyen. Emellett ő volt az egyik első olyan magyar festő, aki bemutatkozott a párizsi Szalonban és sikereket ért el.
A kiállítást Krasznai Réka kurátor mutatta be, aki elmondta, hogy Madarász Viktor 1859-ben, Párizsban festett művét, a párizsi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta, amit most elsőként láthat a közönség együtt a díjazott munkáival.
A kurátor kitért arra is, hogy Madarász történelmi munkája annyira népszerű volt, hogy a Szalonban még karikatúra is készült róla, amit csak a legfigyelemreméltóbb munkákról készítettek Párizsban.
A tárlat érdekességének nevezte Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak az orléans-i Musée des Beaux-Arts-ból kölcsönzött festményét, amely szintén egy siratás jelenetet ábrázol (Briszéisz Patrokloszt siratja). A festményt Madarász munkájával szemközt láthatja a közönség.
A 19. századi magyar történeti festészet kultuszképe nemcsak egy formában létezik, előszeretettel reprodukálták, még maga a művész is, illetve litrográfiák, nyomatok, valamint a képről készült vázlatok formájában is elterjedt. Ezekből a vázlatokból, redukciókból és nyomatokból is látható néhány a kiállításon. A kurátor szerint ezek a munkák is hozzájárultak ahhoz, hogy a festmény, amely alapos restaurálásnak köszönhetően hosszú idő után először látható újra teljes pompájában, mindenki által ismert, szinte ikonikus darabbá váljon. A kamarakiállítás 2018. február 18-ig tekinthető meg a Nemzeti Galéria C épületében.
