Leonardo a talán leghíresebb festményén szereplő hölgy kilétéről és a kép készítésének körülményeiről soha semmit nem jegyzett le. Egy svájci alapítvány szerint Leonardo da Vinci kétszer is megfestette a Mona Lisát.
Míg Leonardo minden általa festett arcképet átadott a megrendelőnek, a Mona Lisát élete végéig mindenhová magával vitte, sőt, állandóan szeme előtt a szobájában tartotta, ahogy ez a látogatóinak leírásából kiderül. Ezért is nehezen bizonyítható, hogy a kép a gazdag Giocondo kereskedő híresen szép feleségét, Lisát ábrázolja, akit mindenki ismert a városban. Lehetetlen, hogy a tekintélyes üzletember, Giocondo, minden szó nélkül lemondott volna az értékes képről, és engedte volna, hogy a festő magával vigye a festményt.
Találtak egy másik Mona Lisát
Leonardo da Vinci kétszer is megfestette a Mona Lisát egy svájci alapítvány szerint. A világszerte ismert változatot megelőzően tíz évvel már készülhetett egy példány a képből. A Mona Lisa Foundation nevű svájci alapítvány Genfben be is mutatta az alkotást, amely megszólalásig hasonlít a párizsi Louvre-ban őrzött darabra.
A szervezet azt állítja, „történelmi és tudományos bizonyítékokkal” rendelkezik arról, hogy a most a nagyközönség elé tárt festmény valóban a Gioconda előde. Az alapítvány egy 320 oldalas könyvet is kiadott csütörtökön, ebben részletesen igazolja állítását. A svájci alapítvány szerint az itáliai mester egy korábbi változatot készített a Mona Lisából és nem másolatról van szó. A régebbi példány jelenleg egy névtelenségbe burkolózó nemzetközi konzorciumé.
Több szakértő ugyanakkor kételkedik abban, hogy da Vinci valóban kétszer is megfestette a Mona Lisát. Martin Kemp művészettörténész, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint például apró részletek – a hajban, a ruházatban, a kéz struktúrájában – nem stimmelnek. A Louvre eddig nem kívánt megszólalni a „korai Mona Lisa” ügyében.
Az alapítvány egy dokumentumfilmet is összeállított, a nagyközönség ebben ismerheti meg azoknak a művészeti szakértőknek, fizikusoknak és elemzőknek a véleményét, akik 10 éven át dolgoztak a „korai Mona Lisa” alapos megismerésén.
Az alapítvány azzal hárítja el a kételyeket, hogy az 1503-ra datált „korai”, hivatalos nevén „Isleworth Mona Lisa” befejezetlen maradt, szemben az 1517-ből származó „hivatalos” példánnyal, amely ma Párizsban tekinthető meg. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomszakértője állítja: a korai alkotáson látható nő arca ugyanazokat a jellegzetességeket mutatja, mint a későbbi, csak épp az első képen még 12-13 évvel fiatalabb. Ez azt jelenti, hogy a művészettörténelem egyik legrejtélyesebb nője kétszer is modellt ült Leonardónak.
A tudományos véleményeken túl az alapítvány által megszólaltatott szakértők idézték da Vinci kortársait is, akik állítólag már 1503-ban látták a mester műhelyében a Giocondát. A bizonyítékok „megdönthetetlenek” – jelentette ki magabiztosan Markus Frey, a tavaly létrejött alapítvány ügyvédje.
