Az elmúlt fél évszázad meteorológiai adatai alapján már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget, a tavasz kezdete korábbra tolódott, miközben szeszélyesebbé vált március közepén az időjárás – derül ki Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársának tanulmányából.
A vizsgálat szerint az ezredforduló óta már csak 50-70 százalékban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80-100 százalék közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek azért hozzák egyre ritkábban „zsákban” a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – olvasható az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatai alapján a tanulmány legfontosabb megállapításai között.
Mint írják, az általános tendencia ugyanakkor nem jelent egyenletes melegedést: az elmúlt években március közepét követően épp a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek.
A kutatás során a meteorológusok úgy vizsgálták a népi mondást, hogy összehasonlították a március 18-20. előtti hét (március 11-17.) és az utána következő hét (március 21-27.) átlaghőmérsékletét.
Az összegzés szerint 2000 előtti években jól elkülönül a március 11-17. és a március 21-27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001-2005. és 2016-2019.) amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.
„A március közepi felmelegedés kisebb mértékű volt az utóbbi évtizedben, mivel március elején már eleve melegebb volt a korábbi években megszokotthoz képest. A tavaszkezdet eltolódásával a hónap végi hőmérsékletek pedig már csak kisebb mértékben emelkedtek.”
A márciusi átlaghőmérséklet 2011-2019-ben már megközelítette a 7 Celsius fokot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 Celsius fok volt jellemző.
Megvizsgálták külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét is, amely a sokéves átlag alapján 6 Celsius fok volt, és csupán egyetlen évben, 2018-ban fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 Celsius fok feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).
„Lehet, hogy mi örülhetünk az alapvetően melegebb tavaszoknak, de a természet kevésbé: súlyos probléma Magyarországon a tavaszi fagykár a mezőgazdaságban, továbbá eltolódik a növények életciklusa, ami az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet” – figyelmeztet a kutató a tanulmányról közölt beszámolóban, amely a Másfélfok című éghajlatváltozással foglalkozó tudományos portálon jelent meg.
