Kossuth Lajos legfőbb szócsövének számított a saját nevével fémjelzett hírlap, amelyben egyedülálló módon követhetjük nyomon az izgalmas politikai-történelmi eseményeket. 165 éve, 1848. július 1-jén jelent meg először a Kossuth Hírlapja.
Kossuth Lajos pénzügyminiszterként mindjárt a kormány Pestre költözésekor elkezdte egy új, önálló orgánum előkészítését. Kossuth írásaiban fontos kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, és itt fejtette ki a kormány többi tagjától eltérő nézeteit. Kossuth Lajos a később megvalósuló politikai gondolatait hírlapírói tevékenysége keretében érlelte és tette közzé. Az Országgyűlési Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjeként kezdte a politikai újságírást, majd saját lapokat indított.
Az 1848. március 15-i forradalom után megalakult első felelős magyar kormányon belül többféle irányzat képviselőinek kellett együtt dolgozniuk. A pénzügyminiszteri posztot betöltő Kossuth Lajos, a reformkor egyik meghatározó politikusa nézetei képviseletét és népszerűsítését a sajtótól is remélte. (Kossuth az 1840-es évek elején a Pesti Hírlappal már megteremtette a magyar politikai sajtót, de a lap éléről 1844-ben eltávolították.)
Kossuth Hírlapjának a célja az volt, hogy az új, polgári-nemzeti Magyarország mellett a nemzet minél nagyobb részét sorakoztassa fel – ahogy Kossuth írta „politicám iránya… az igazság, népjog, nemzeti önállás, s nemzeti szabadságnak iránya”.
A lap megindításának szándékát már májusban bejelentette Pest polgármesterének, és közzétette az előfizetési felhívást, a sajtótörvény által előírt kauciót (pénzbiztosítékot) június végén tette le. A lap főszerkesztőjének a középnemesi liberalizmust képviselő neves kritikust, Bajza Józsefet kérte fel, aki lényegében a Pesti Hírlap szerkezetét vette át.
A Kossuth Hírlapjának első száma 1848. július 1-jén jelent meg. Hétfő kivételével naponta, négy nagy ívrét oldalon volt olvasható, az utolsó 1848. december 31-i számig összesen 157 szám látott napvilágot, ötezer példányban. Előfizetési ára félévre helyben, kihordva, 8 forint, postán, vidékre, 10 forint volt. Tartalmával, sokoldalú hazai és külföldi hírszolgálatával a forradalom és szabadságharc valamennyi sajtóorgánuma közül a legelső helyet ez a lap foglalta el. Munkatársainak száma a vidéki levelezőkkel együtt 50-60 volt, maga Kossuth mintegy félszáz cikket jegyzett.
Az első hasáb élén a politikai állásfoglalást megfogalmazó vezércikkeket közölték. A címlap alján, vonallal elválasztva a Tárca rovat következett, ami hamarosan megszűnt. A továbbiakban a főbb rendeleteket ismertették a hivatalos Közlöny nyomán, ezt részletes országgyűlési tudósítások, majd a Fővárosi Újdonságok színes hírei, glosszái követték. Az újság részletes és tartalmas beszámolókat közölt a megyék, törvényhatóságok életéről, később – új rovatban – a hadszíntereken zajló eseményekről is.
A lap fontos szerepet töltött be a Batthyány-kormány radikális befolyásolásában, s a szabadságharcra való felkészítés hatásos eszköze volt. Hatására jellemző, hogy az osztrákok hamisították is, így próbálván az olvasókat megtéveszteni.
