„Ki őszből télbe lépeget, / Lehelne szélnek éneket – / Fölötte köd, hó, szent hideg, / S a dallam sem szól senkinek.” Búcsúzunk Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költőtől, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztőjétől.
KOVÁCS ANDRÁS FERENC: ŐSZI-TÉLI DALLAMOK
Ki nyárból őszbe ballag át,
Sugárból szőne balladát –
Fölötte tépett, őszes ég,
Vörösbe tévedt szőkeség.
Ki őszből télbe lépeget,
Lehelne szélnek éneket –
Fölötte köd, hó, szent hideg,
S a dallam sem szól senkinek.
Ki tél s tavasz felé megyen,
Miért töprengjen éneken?
Örökre úgyse tartana
Fölötte dal, se ballada.
Kovács András 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki helységekben tanított.
1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt.
Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja. Virtuóz formaérzékkel verselő költő, verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg.
Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.
Saját kötetei: a Tengerész Henrik intelmei; Tűzföld hava; Költözködés; Lelkem kockán pörgetem; Üdvözlet a vesztesnek; És Christophorus énekelt; Scintilla Animae (esszék); Jack Cole daloskönyve; Adventi fagyban angyalok; Saltus Hungaricus; Fragmentum; Kompletórium; Csipkébűl tekert gúzs.
NAPLÓTÖREDÉK
nem fontosságom
szent fölöslegességem
szép tudatában
élek s halok naponta
vers nélkül már nem is fáj
Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Téli prézli; Aranyos vitézi órák; Szabadvendég (szonettkoszorú); Fattyúdalok; Tengerész Henrik búcsúzik; Porcus Hermeticum (limerickek); Überallesbadeni dalnokversenyek; Hazatérés Hellászból – Kavafisz-átiratok; Álmatlan ég; Időmadárkönyv (69 haiku); Sötét tus, néma tinta; Jack Cole daloskönyve címmel jelentek meg.
Gyermekverseiből is több kötetet adtak ki: Kótya-lapótya; Manótánc; Miénk a világ; Egerek könyve; Dzsinbüge; Vásárhelyi vásár; A kártyázó kakadu; Víg toportyán; Hajnali csillag peremén.
1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.
Kovács András Ferenc 2023. december 30-án hunyt el.
„Szeretett barátunk, kollégánk Kovács András Ferenc költő ma hajnalban elhunyt. Költő és barát, aki sokat tudott és szívesen adta. A lélek halhatatlanságáról ő most már mindent tud” – írta közösségi oldalán a Látó szerkesztősége, hozzátéve, hogy saját halottjának tekinti a volt főszerkesztőt.
