A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot.
Ehhez járulhatnak hozzá a Szegedi Tudományegyetemen a Juhászné Csapó Edit által vezetett Lendület-kutatócsoport eredményei. A szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak. E nanoszerkezetek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Ha megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik.
Juhászné Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusa és az MTA–SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa több mint tíz évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni nemesfém (főként arany-) tartalmú nanoszerkezetekkel. Akkoriban ez Magyarországon rendkívül újszerű témának számított. Az első néhány évben e nanoszerkezetek előállításának kérdéseit vizsgálta munkatársaival. Vagyis azt, hogyan kell változtatni a szintézis körülményeit ahhoz, hogy változzon a részecskék alakja, mérete, összetétele, szerkezete. A Lendület-pályázat elnyerése előtt ezeket az előállított nanoszerkezeteket főként anyagtudományi területeken igyekeztek alkalmazni, például (elektro)katalizátorok vagy optikai szenzorok fejlesztésén dolgoztak.
Cél az orvosbiológiai alkalmazás
Erről az alapról kiindulva kezdtek el mintegy három évvel ezelőtt olyan nemesfémtartalmú nanoszekezetű anyagokat előállítani, amelyek intenzív fluoreszcenciát mutatnak, ha UV-fénnyel világítják meg őket. Ez Magyarországon még
a korábbinál is újabb kutatási iránynak számított, hiszen aranyatomokból felépülő fluoreszcens nanoszerkezetekkel addig az országban nem foglalkoztak.
A megelőző kutatásokban – Deák Andrea (szintén a Lendület program kutatója) munkája révén – aranytartalmú fémkomplexek előállítása és szerkezetvizsgálata volt meghatározó. Az új cél az orvosbiológiai alkalmazás lett.
„A Lendület programban e nanoszerkezeteket teljesen új, főként orvosbiológiai alkalmazási területeken igyekszünk felhasználni. Mégpedig zöldkémiai úton előállítható anyagokat fogunk fejleszteni, vagyis olyan anyagokat, amelyek szintézise környezetbarát alapanyagokból valósítható meg – mondja Juhászné Csapó Edit. – Ezáltal az előállítási folyamat költséghatékony, a termékek pedig biokompatibilisek lesznek: vagyis a szervezetbe kerülve jó eséllyel nem fognak mellékhatásokat kiváltani. Ehhez az emberi szervezeten belüli állapotokat modellezzük, és így vizsgáljuk a rendszer stabilitását.”
via mta.hu
