Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – Petri György: 1956 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Vers a hétre – Petri György: 1956

Szerző: / 2026. október 19. hétfő / Kultúra, Irodalom   

„Én majd november 4-én ünnepelek. / Akkor dőlt meg a rendszer. Mint Talleyrand / mondta: a szuronyokkal sok mindent / lehet csinálni, csak ülni nem lehet rajtuk.” Az 1956-os forradalom emlékére Petri György megrázó erejű versét ajánljuk.

Petri György (1943-2000) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, részlet (Fotó: Fortepan/Philipp Tibor)

Petri György 1956-ban a vízivárosi Medve utcai általános iskola diákja volt. Tanítás után szó szerint belecsöppent az október 23-i tömegbe, amely magával sodorta egészen a Kossuth térig.

Petri 1956 című verse a személyes emlékezés és a történelmi tapasztalat találkozása. Egy kamasz szemszögéből idézi fel azt az időszakot, amikor a történelem nem tankönyvi fejezet, hanem közvetlenül átélhető valóság lett. Petri György verse egy nyers és maróan ironikus reflexió a forradalomra, amely szakít a patetikus hagyományokkal. A költő provokatívan november 4-ét, a szovjet invázió napját nevezi ünnepének, és kíméletlen társadalomkritikával mutat rá az emberi gyarlóságra.

A Vers a hétre rovatunkban most ezt a verset ajánljuk az 1956-os forradalom évfordulójához közeledve.

 

PETRI GYÖRGY: 1956

Én majd november 4-én ünnepelek.
Akkor dőlt meg a rendszer. Mint Talleyrand
mondta: a szuronyokkal sok mindent
lehet csinálni, csak ülni nem lehet rajtuk.
Illetve, ha oly sok a szurony,
hogy résmentes felületet képez,
akkor, ahogy a tótok mondják; secko jedno,
vagyis egyre meg.
Én nem koszorúzok és nem adok
interjút. Személyes kapcsolatom van
Nagy Imrével, annak ellenére,
hogy sohasem találkoztam vele. Sajnos.
Sokat tanulhattam volna tőle.
Érzelemgazdagságot, bölcsességet.
És a mi a legfontosabb: igenis lehet
erkölcsösen politizálni.
A szovjet inváziónak nem volt igazán
mély hatása. Csak az derült ki, amit úgyis
tudunk, hogy az emberek többnyire gyávák,
szemetek. Vagyis hogy élni akarnak.
Ez pedig – végülis – megbocsájtható.
október.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek