Zenéje Bartók Béla művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész 90 éves.
Kurtág György 90 éve, 1926. február 19-én a romániai Lugoson született. Ötévesen kezdett zongorázni, 1940-től komponálni is tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémián előbb zongora és kamarazene, majd zeneszerzés szakon folytatta tanulmányait. Ekkor nősült meg, felesége, Kurtág Márta zongoraművész, akivel számos alkalommal együtt lépnek fel. Diplomájának megszerzése után rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Hazatérve megírta Vonósnégyesét.
1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, később ugyanott a kamarazene tanszéken lett mester-tanár. (Tanítványa volt többek közt Schiff András és Kocsis Zoltán.) 1971-ben egy évet ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben töltött.
A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett: első magyar zeneszerzőként komponált cimbalomra kamarazenét, s elkészült a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve.
Szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, komponált Pilinszky János, Dalos Rimma, József Attila, Tandori Dezső, Anna Ahmatova verseire. Egyik legismertebb alkotása a Játékok zongorára című sorozata.
Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel Ferenc-díjat (1954, 1956, 1969) és két alkalommal a Kossuth-díjat (1973, 1996). 1980-ban érdemes művész, 1984-ben kiváló művész címmel tüntették ki. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata), 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2005-ben a Magyar Művészetért díjat vehette át. Megkapta a magyar kultúra követe címet, 1993-ban Herder-díjjal és Feltrinelli-díjjal tüntették ki. 1998-ban neki ítélték a zenei Nobel-díjként emlegetett Ernst von Siemens-díjat, 2001-ben a Hölderlin-díjat, megkapta többek közt a MIDEM klasszikus zenei díját (2006), a Velencei Biennálén életművéért az Arany Oroszlán-díjat (2009), a Zürichi Ünnepi Játékok díját (2010) és a Sibelius-díjat (2012).
2013-ban a londoni Royal Philharmonic Society (Királyi Filharmóniai Társaság) Aranymedálját, 2015-ben pedig az egyik legjelentősebb nemzetközi zeneszerzői kitüntetést, a spanyol BBVA bankcsoport alapítványának A Tudás Határai elnevezésű díját vehette át. Számtalan egyetem díszdoktora, több külföldi akadémia tagja. Művei Európa legnevesebb fesztiváljain (Salzburg, Edinburgh, Avignon, Párizs) hangzanak fel. A kortárs zene világszerte ismert személyisége elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat. Zenéje Bartók Béla művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Az évek óta Franciaországban élő művész 2010 óta dolgozik első operáján, amely Samuel Beckett Végjáték című művéből készül.
„Életemben ő az egyik legfontosabb mester.”
Születésnapja alkalmából nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek a zeneszerző előtt február 14. és 21. között a Budapest Music Center (BMC) szervezésében. Hihetetlen odaadást és felkészülést, valódi önfeláldozást igényel, ha valaki szeretne közel kerülni a Kurtág György zenéjében lévő tartalomhoz, azon belül azokhoz a mikrogesztusokhoz, amelyekben egész világok sűrűsödnek össze – fogalmazott az MTI-nek Keller András karmester, akinek vezényletével pénteken nagyszabású zeneakadémiai hangversennyel köszöntik a 90. születésnapját ünneplő világhírű magyar komponistát.
Kurtág olyan szeretetnek és elismerésnek örvend a világban, hogy mindenki szívesen játssza a műveit. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a nagyzenekari művek hatalmas apparátust igényelnek és rendkívül költséges az előadásuk, így nem elvárható, hogy minden szimfonikus zenekar hetente műsorra tűzze őket. Ezen túlmenően bizonyos darabjai olyan rendkívüli követelményeket támasztanak az előadókkal szemben, amelyekkel még a nagyon tehetséges zenészek, minden erejüket mozgósítva sem biztos, hogy meg tudnak birkózni” – mutatott rá Keller András.
Arra a kérdésre, hogy mennyit játsszák itthon Kurtág műveit, a karmester kifejtette: Magyarországon alapvetően a 20. századi és az új zene játszottsága és közönsége nincs még azon a szinten, amelyen ennek a zenének az értéke van. „De nem szabad elcsüggedni; ezért vannak a péntekihez hasonló koncertek is, hogy ezen változtassanak. Boldog vagyok, mert a Concerto Budapest közelmúltban tartott saját kortárszenei maratonját hatalmas érdeklődés övezte. Tehát igenis van közönség, csak nem könnyű megtalálni; így van remény, hogy javul a helyzet.”
Keller András Kurtág Györgyhöz fűződő személyes kapcsolatáról úgy vallott: „gyerekkorom óta a tanítványa vagyok, és örökké az is maradok”. Viszonyukat nagyon szorosnak és bensőségesnek nevezte, és felidézte, hogy csaknem 40 éve dolgozhat vele. Kiemelte azt is: nagy megtiszteltetés, egyben felelősség számára, hogy világszerte játszhatta Kurtág műveit. „Életemben ő az egyik legfontosabb mester.”
„Kurtágot nem lehet igazán jól szavakkal jellemezni. Olyan rangú zenész, amelyből nagyon kevés van. Mindemellett emberi nagysága is ugyanolyan értéket képvisel, mint a zenéje” – fogalmazott Keller András.
