Leon Uris neves amerikai zsidó író, az Exodus, az Armageddon és a Meghalsz, tengerész szerzője 100 éve, 1924. augusztus 3-án született.
„Karen nem egészen értette, hogy miért támogatják a pénzükkel La Ciotat-t az amerikai zsidók. Elvégre a táborban mindenféle náció volt, csak amerikai nem. Föltette a kérdést Galilnak, aki vállat vont:
– A cionizmus az, hogy az egyik ember pénzt kér a másiktól, hogy odaadhassa egy harmadiknak, hogy elküldjenek egy negyediket Palesztinába.
– Jó dolog – mondta Karen –, hogy vannak barátaink, akik összetartanak.
– Vannak ellenségeink is, akik összetartanak – felelte Galil.” (Leon Uris: Exodus)
Leon Uris (teljes neve: Leon Marcus Uris), akinek családja a cári Oroszországból származott, 1924. augusztus 3-án Baltimore-ban született, és a Virginia állambeli Norfolkban nőtt fel. Első, 1953-ban megjelent regénye II. világháborús, csendes-óceáni élményeiből táplálkozott: a Meghalsz, tengerész.
1956-ban, a szuezi háború idején haditudósítóként utazott Izraelbe, és az akkori tapasztalataiból született mindmáig legnépszerűbb regénye, a két évvel később megjelent Exodus, az európai zsidók új honfoglalásának története. A regényt több tucat nyelvre lefordították, és 1960-ban Otto Preminger amerikai rendező filmet is készített belőle Paul Newmannel a főszerepben. A film főcímdala is klasszikus lett, többek között Edith Piaf is műsorára tűzte.
A könyv megjelenése után évtizedekig tilalmi listán volt a szocialista országokban.
Ennek ellenére – mint a szerző erről 1988-ban az AP-nek nyilatkozott – az „oroszországi zsidó ellenzék bibliája lett”. Az Exodusra az a per is felhívta a figyelmet, amelyet rágalmazás miatt a könyvben háborús bűnösként leírt Wladislav Dering indított a szerző ellen.
Az Exodus Mózes második könyve, amely azt beszéli el, hogyan menekült el a zsidóság az egyiptomi rabságból Kánaán földjére, és Exodus annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába.
Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is.
Uris nemcsak az Exodus révén épített ki szoros kapcsolatot a filmmel: még 1957-ben ő írta John Sturges Újra szól a hatlövetű című westernjének forgatókönyvét, ebben a filmben Kirk Douglas és Burt Lancaster játszották a főszerepeket. A 60-as években a Topáz című kémtörténetét Alfred Hitchcock vitte filmre.
„A könyvespolcok kötetek százai alatt roskadoztak. Sean végigböngészte a német, francia és angol nyelvű könyvek címeit: a könyvtár részint elemző kommentárokból, részint a harmincas évek közepi népszerű szépirodalomból állt. Jefferson, Paine és Thoreau kötetei előtt megjegyezte: – Igazán szép gyűjtemény.
– Szakadatlanul olvas, gyakran késő éjszakáig. Megkísérli behozni a schwabenwaldi évek miatt elmulasztottakat.” (Fotó: Leon Uris: Armageddon)
A szerző a legbüszkébb talán a Mila 18 című könyvére volt, amelyhez végigutazta Kelet-Európát, és interjúkat készített a holokauszt, köztük az 1943-as varsói gettófelkelés túlélőivel. Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. Irodalomtörténeti érdekesség, hogy Uris könyve miatt változtatta meg az akkor még ismeretlen Joseph Heller A 18-as csapdája című könyvét A 22-es csapdájára.
„Minden emberben ott él a vágy, hogy a többiek fölé kerekedjék. Az uralkodási ösztön szervesen hozzátartozik az emberi természethez. És amikor ez az ösztön egy egész népet kerít hatalmába, akkor ez a nép hódítani indul.” (Leon Uris: Mila 18)
Nagy sikert aratott a Szentháromság című, az 1916-os írországi húsvéti felkelést feldolgozó könyve is, amelyért 1976-ban megkapta a John F. Kennedy-díjat. Legszemélyesebb regénye az 1988-as Mitla átkelő volt, amely Uris családjának történetét dolgozta fel.
Leon Uris hetvennyolc éves korában 2003. június 21-én New York-ban halt meg.
