130 éve hunyt el Louis Pasteur francia kémikus és mikrobiológus, akinek neve összeforrt a modern járványtan, az immunológia és a bakteriológia megszületésével. A veszettség elleni oltás kifejlesztőjeként és a pasztőrözési eljárás kidolgozójaként máig ható örökséget hagyott hátra, amely milliók életét mentette meg.
Louis Pasteur számos akadémiai pozíciót töltött be, és tudományos eredményeivel elnyerte Franciaország legmagasabb kitüntetését, a Becsületrendet, valamint megválasztották az Académie des Sciences tagjává és számos más kitüntetést is kapott. Ma mintegy 30 intézet és lenyűgöző számú kórház, iskola, épület és utca viseli a nevét – ez egy olyan kitüntetés, amelyet kevés tudós kaphat. A veszettség elleni kontroll nemzetközi szövetsége 2007 óta Louis Pasteur francia kémikus, mikrobiológus halálozásának napján – szeptember 28-án – tartja a veszettség elleni világnapot.
A tímár fiából világhírű tudós
Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus, a mikrobiológia, az immunológia, valamint a járványtan megalapítója 130 éve, 1822. december 27-én Marnes-la-Coquette-ben született. Pasteur tímárcsaládból származott, édesapja, Jean-Joseph Pasteur tímár és törzsőrmester volt, akit a napóleoni háborúk alatt Becsületrenddel tüntettek ki. Ez a tény valószínűleg belecsepegtette a fiatalabb Pasteurbe azt az erős hazaszeretetet, amely később jellemének meghatározó elemévé vált.
A párizsi École Normale Supérieure-ön (műegyetemen) szerzett doktori oklevelet 1847-ben, ezután a strasbourgi, majd a lille-i egyetem tanára, 1858-ban az École Normale Supérieure igazgatója lett.
1867-73-ig a Sorbonne professzora volt, 1868-ban fél oldalára megbénult, de folytatta munkáját. Kezdetben kémiai kutatásokkal foglalkozott: felismeréseivel a sztereokémia alapjait fektette le. Ezután az almasavas, az alkoholos és a vajsavas erjedést tanulmányozta, és megállapította, hogy mindhárom esetben az erjedést egy-egy speciális mikroorganizmus váltja ki. A selyemhernyóval és betegségével, a szemcsekórral kapcsolatos 1865-ös kutatásai során felismerte a kórokozót, és így megmentette a selyemhernyó-tenyésztést. 1870 és 1886 között számos fertőző betegséget okozó mikroorganizmust azonosított.
A pasztőrözés forradalma
A modern bakteriológia megalapozójaként kidolgozta a róla elnevezett pasztőrözési eljárást, amely – a kíméletes hevítés hatására lejátszódó csírátlanítás – az élelmiszerek, italok tartósításában széles körű alkalmazást nyert.
Pasteur készségesen alkalmazta a mikrobákkal és az erjesztéssel kapcsolatos ismereteit a francia bor- és söriparban , hatékonyan megmentve az iparágakat a termeléssel kapcsolatos problémák és az export során bekövetkezett szennyeződések okozta összeomlástól. A sör erjedésének szabályozására szolgáló gyakorlati technikák kidolgozásával racionális módszertant tudott biztosítani a sörfőzőipar számára. Kidolgozott egy olyan sörgyártási módszert is, amely megakadályozta a termék romlását a hajókon történő hosszú szállítás során.
Manapság a pasztőrözést ritkán alkalmazzák az érlelésből hasznot húzó boroknál, mivel elpusztítja az érlelési folyamathoz hozzájáruló organizmusokat, de számos élelmiszer és ital, különösen a tej esetében alkalmazzák.
Az első védőoltás
1878-ban mondta ki azt a ma már nyilvánvaló igazságot, hogy a fertőző betegségeket a szervezetbe behatoló mikroorganizmusok okozzák. 1881-ben kezdte meg kutatásait a veszettséggel kapcsolatban. Ennek eredményeként védőoltást fejlesztett ki, amelyet 1885 júliusában alkalmazott először sikeresen emberi szervezeten. A francia tudós életében 350 veszett kutya marta embert gyógyított meg, s vakcinája továbbfejlesztésével sikerült teljesen leküzdeni a kórt.
Louis Pasteur 1887. június 4-én alapított intézetet Párizsban – Az intézet ma már számos Nobel-díjas kutatóval büszkélkedhet – a veszettséggel kapcsolatos alapkutatásokra, a betegség megelőzésére és kezelésére, a kutatóközpont felavatására 1888. november 14-én került sor. Később derült ki, hogy a veszettséget, akárcsak a himlőt, önmagukban életképtelen kórokozók, a vírusok okozzák. A névadó haláláig az intézet élén állt, élete utolsó hét évében, 1895-ben bekövetkezett haláláig ott is lakott. (Érdekesség, hogy felnőve az intézet gondnoka az a Joseph Meister lett, akit kilencéves korában Pasteur a világon elsőként oltott be veszettség ellen.)
A Pasteur Intézet ma is tudományos központ
Az alapkutatás és a gyakorlati orvostan iránt egyaránt elkötelezett Pasteur az intézet megalakításakor különböző szakterületekről választotta ki munkatársait: Émile Duclaux az általános mikrobiológiával, Charles Chamberland a higiéniával kapcsolatos mikrobakutatással, Ilja Mecsnyikov a mikrobamorfológiával, Jacques-Joseph Grancher a veszettséggel és Emile Roux a mikrobakutatás technikáival foglalkozó kutatási részleg vezetője lett. Egy évvel később Roux az intézetben tartotta a világ első mikrobiológiai kurzusát.
Pasteur még megérhette a kutatóműhely első tudományos sikereit: Roux és Alexandre Yersin felfedezte a diftéria kórokozójának hatásmechanizmusát és a diftéria ellenszerrel való kezelését, Yersin 1894-ben kimutatta a bubópestis kórokozóját. A későbbiekben az intézet kutatóinak felfedezései tették lehetővé a védekezést az olyan fertőző betegségek ellen, mint a tetanusz, a tuberkulózis, a gyermekbénulás, az influenza, a sárgaláz és a pestis. Csak a szakemberek tudják, hogy az újszülött korban megkapott tuberkulózis elleni védőoltás, a BCG (Bacille Calmette-Guérin) rövidítése az intézet két kutatójának, a védőoltás kifejlesztőinek nevét őrzi.
1873-ban a Francia Akadémia tagjává választották, s megkapta a becsületrendet is. Louis Pasteur 1895. szeptember 28-án halt meg. Sírja a róla elnevezett intézetben található.
