Az időjárás megfigyelésére vonatkozó legrégebbi adatok Magyarországon a XI. századból valók. Azonban a meteorológiai jelenségek tudományos megfigyelése 145 éve indult fejlődésnek.
145 éve, 1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet, a későbbi Magyar Meteorológiai Szolgálat alapításáról szóló rendeletet.
Hazánkban az időjárás „tudományos” megfigyelése már a XI. században is jellemző volt, 1540-től évente történtek utalások az időjárás alakulására, bár ezek a feljegyzések még nem hasonlíthatók a későbbi rendszeres műszeres mérésekhez.
Légtüneménytan s a két Magyarhon égaljviszonyai
Az első jelentős méréssorozatot, melyben Buda is szerepelt, a Societas Meteorologica Palatina 36 európai állomást magában foglaló hálózata hozta létre, amely a 18. században a Mannheimi Társaság megbízásából működött. Az első magyar nyelvű szakkönyvet Berde Áron jegyezte, Légtüneménytan s a két Magyarhon égaljviszonyai s ezek befolyása a növényekre és állatokra című munkájában (1847) a korai magyarországi megfigyelések első feldolgozását foglalta össze.
A hazai meteorológiai állomások hálózata a 19. században, az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően indult fejlődésnek. 1853-ban még csak 14 állomáson, 1870-ben már 40 állomáson végeztek méréseket, amelyek közül 14 a mai Magyarország területén működött.
A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Az előterjesztő a kultuszminiszter, Eötvös József báró volt, és Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okmányát. A kultuszminisztérium fennhatósága alá került intézet feladata Magyarország éghajlatának, valamint az ország földmágneses viszonyainak kutatása, illetve a meteorológiai mérések szervezése, állomáshálózat fejlesztése és a mérések kiértékelése volt. A kezdetben három fővel működő intézet az alapítást követő évben a budai Várba, a mai Móra Ferenc utcában található ház első emeletére költözött, ezt tekintik az intézet első székházának.
1890-ben az intézet életében nagy változás történt, amikor Konkoly-Thege Miklós jómódú földbirtokost, akadémikust, ismert csillagászt nevezték ki vezetőnek, akinek irányítása alatt megindult az időjárás-előrejelzési részleg is. 1891. június 15-től kezdve naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adtak ki. Konkoly saját birtokán, a felvidéki Ógyallán felépítette az akkori Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját.
Az intézet 1893-ban átkerült a Földművelési Minisztérium hatáskörébe, a következő évben neve Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézetre változott, s 1910-ben jelenlegi helyére, a II. kerületi Kitaibel Pál utcába költözött. Ebben az időben országszerte már több mint 1400 meteorológiai megfigyelő állomás működött, amelyek közül mintegy 200 napi három mérést végzett. A XX. század elején a több évtizedes és sok megfigyelőhelyet felölelő adatbázis már módot nyújtott arra is, hogy néhány éghajlati elem (légnyomás, hőmérséklet, csapadék, felhőzet) tér- és időbeni eloszlását kellő részletességgel feltáró monográfiák sorra megszülessenek.
Az első világháború után erős visszaesés következett be a meteorológiai intézet munkájában. Az 1934-ben kezdődött fejlődést a második világháború ismét megállította. A háború utáni újrakezdés után szervezetté tették a tudományos kutatást, javították a szakemberképzést, szélesítették a nemzetközi kapcsolatokat. 1947-ben a magyar szolgálat is aláírta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyezményét.
1950-ben az Intézet a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe került, s a földmágnesességi kutatásokat végző csoport kiválásával neve Országos Meteorológiai Intézetre (OMI) módosult. Három év múlva felügyelője előbb a Minisztertanács, 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia, 1968-tól az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) lett.
Az intézmény 1970 óta működik jelenlegi, Országos Meteorológiai Szolgálat nevén. Az időjárás-előrejelzés és a veszélyjelzés mellett egyebek közt humán-, agro-, és repülésmeteorológiával is foglalkozik, és külön adatokat közöl a Balaton térségére.
Felkészülve a viharra
Idén szeretnék folytatni viharjelző oszlopon messzebbről látható LED-fényszórók cseréjét a Balaton körül. A biztonságot támogatja az az okostelefonos alkalmazás, amelyet az OKF Tavihar néven indított. Ez helymeghatározás segítségével azonnal információkat küld a felhasználónak a meteorológiai viszonyokból adódó esetleges veszélyhelyzetekről az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataira alapozva.
A fejlődést követve vizsgálják a lehetőséget, hogy a viharjelző oszlopokat ne csak viharjelzésre, hanem más célokra is fel tudják használni. Példaként említette, hogy kamerákat is lehetne szerelni rájuk.
Radics Kornélia, az OMSZ elnöke bemutatott egy másik okostelefonos alkalmazást, a Meteorát, amely szintén személyre szabottan küld információkat a felhasználóknak az aktuális időjárási adatokról, például a szél erősségéről vagy a csapadék várható mennyiségéről.
A teljes meteorológia infrastruktúra készen áll a viharjelzésre, az országban mindenhol működnek a lámpák éjfél óta. A Tisza-tavon és a Velencei-tavon 4-4, a Balaton körül 31 viharjelző oszlop működik, emellett 15 balatoni standon üzemel úgynevezett mobil viharjelző eszköz.
