Pissarro, Monet, Degas, Renoir, vagy Cézanne, Gauguin és Van Gogh, Szinyei Merse, Rippl-Rónai és Ferenczy együtt. Másfél hónappal tovább maradnak a francia impresszionista és posztimpresszionista remekművek a Magyar Nemzeti Galériában.
Meghosszabbították november 24-ig az Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai – Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből című időszaki kiállítása. A hétvégén különleges programokkal is várják a tárlat látogatóit.
A félszáz francia és csaknem hetven magyar remekművet felvonultató tárlatot június 28-i megnyitása óta több mint hatvanezren látták. Hosszas tárgyalások után sikerült megállapodni az Izrael Múzeummal, hogy járuljanak hozzá az általuk kölcsönzött több mint 40 francia remekmű kölcsönzésének meghosszabbításához.
Korábban még nem volt példa olyan széleskörű és átfogó tárlatra, ahol együtt lettek volna láthatók az impresszionizmus és posztimpresszionizmus legkiválóbb magyar és francia mestereinek alkotásai. A kiállításra többek között Renoir, Degas, Cézanne és Van Gogh alkotásai érkeztek Izraelből, a magyar kortársakat pedig Mészöly, Szinyei-Merse, Ferenczy Károly, Vaszary János és Rippl-Rónai festményei képviselik.
A kiállításon a magyar remekművek mellett a látogatók találkozhatnak például Claude Monet egy normandiai tájképével és a vízililiomok-ciklus egyik kompozíciójával, Paul Gauguin egyik első, Tahiti szigetén festett alkotásával és Vincent Van Gogh legtüzesebb, arles-i korszakának egyik tájképével.
Az a festészeti irányzat, amit 1874-től impresszionizmusnak hívnak, az 1860-as évektől kezdve formálódott meg elsősorban a francia művészek körében. Régóta tudjuk azonban, hogy az az újfajta látásmód, ami a nagy témák, a komoly mondanivalót magába sűrítő bonyolult kompozíciók helyett a hétköznapi élet egyszerű eseményeire, a természet frissebb szemléletére, a pillanatonként változó fényviszonyokra fordította figyelmét, a magyar művészek munkásságában is megfigyelhető.
A modern festészeti törekvések formálódásakor, más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is kitüntetett szerepet kaptak a francia hatások. Az 1860-as évekig a magyar művészek ritkán jutottak ki Párizsba, az 1870-es évektől kezdve azonban az új természetszemlélet több helyszínen és több változatban is jelentkezett a magyar festészetben. Szolnok és környéke, már a 19. század közepétől számos osztrák és magyar festő munkálkodásának kedvelt helyszíne volt, az oda látogató művészek a város egyéni hangulatát, vásári forgatagának színességét örökítették meg vásznaikon.
A legfranciásabb magyar művésznek tartott Rippl-Rónai József azon kevés hazai festők egyike volt, aki szervesen be tudott tagolódni francia kollégái jelentős művészcsoportjába. A párizsi Julian akadémián megismert Denis, Bonnard, Sérusier, majd Vuillard és társai felfigyeltek a törekvéseikkel rokon magyar festőre, és Rippl-Rónait meghívták a Gauguin nyomdokain járó Nabis (Próféták) csoport kiállítására.
A most megtekinthető francia válogatást érintő érdekes gyűjteménytörténeti momentum, hogy Alfred Sisley A Loing partján – Őszi hangulat című 1881-ben készült festményét is eredetileg a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg Durand-Rueltől 1907-ben, majd a múzeum 1916-ban ezt a képet cserélte el Manet Hölgy legyezővel című remekművéért a berlini K. W. Bachstitzcal. A kép végül restitúció révén került Jeruzsálembe, s most, közel száz év után újra látható lesz Budapesten.
Az MNG a hétvégén Az impresszionizmus jegyében címmel rendhagyó programokkal várja a látogatókat. A Magyar Állami Operaház művészei vasárnap délután Debussy szonátáiból adnak kamarakoncertet Impresszionista zene – impresszionista festészet címmel, majd Sepsey Zsófia művészettörténész Az Impresszionisták gasztronómiája címmel tart előadást.
