Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Mellettem elférsz a színpadon című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Mellettem elférsz a színpadon

Szerző: / 2014. szeptember 10. szerda / Kultúra, Teátrum   

Grecsó KrisztiánMúlt és jelen. A jövő kérdéses, ám sejthető. Identitás és tolerancia. A megtalált identitás segít a személyiség újjáépülésében. Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című műve a színpadon.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere túl van a nyolcadik kiadáson. A belőle készült színdarabot a bécsi ősbemutató után a Rózsavölgyi Szalon színpadán láthatják Magyarországon elsőként.

A regény 2012-ben az év legjobb könyve lett, elnyerte az Aegon Művészeti Díjat.

„A hivatali féligazságok is ilyenek, mint apám féligazságai, és a hatásuk is ugyanaz: azt a téves illúziót keltik, mintha a környezetem jobban ismerne engem, mint én magam. Bűntudatot keltenek bennem, azt sugallják, hogy keveset tudok magamról. Én tényleg nem sokat tudok…. Tisztába akarok jönni magammal…. Nem a sérelmeimet akarom kibeszélni, nem apámnak akarok megbocsátani, hanem ismerni akarom az állományt, mindent, ami a rendelkezésemre áll: a szokásokat, a múltat, a lefutott köröket.”

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz -Gubík Ági (b) Klári, Ozsgyáni Mihály (b2) Benedek, Sztarenki Dóra (b3) fiatal Jusztika, Sütő András (b4) Sadi és Őze Áron (j) a fiatal Domos szerepében  (MTI Fotó: Kallos Bea)

„Mindig ugyanazt szajkózták, szórakozott vénembernek gondoltam őket: az anyai nagyapámat meg az apai nagymamámat. Sátoros ünnepéknél játszották el, mint valami rituálét, hogy belekezdtek a történetükbe, és pontosan ugyanazokkal a szavakkal mondták el, mint legutóbb. És mi, a család, ugyannál a résznél nevettünk, esetleg valamelyik nagynéném mondott valamit – persze ugyanazt. Azon is nevettünk. Kamasz voltam, úgy hittem, öregek, szenilisek. Nem tudtam, hogy a tüzet őrzik, a hagyományt, a családi emlékezet morzsáit söprik össze. Talán utoljára. Ha akartam, ha nem, hallottam a meséiket. Azóta is ebből élek. Csak már kénytelen vagyok magam továbbkölteni őket. De szerencsére azt megtanultam, hogy üres ember, aki mellett nem fér el a múltja.”

Grecsó Krisztián regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik.

Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is.

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz - Rózsavölgyi Szalon, Gubík Ági (MTI Fotó: Kallos Bea)
Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

Pogány Judit – idős Jusztika, idős Zách Éva, Klári anyukája Gubík Ági – Helga, Klári Sztarenki Dóra – a fiatal Zách Éva, a fiatal Jusztika, a kurva
Őze Áron – Dávid, a fiatal Domos, fiatal Márton Ozsgyáni Mihály – Benedek Sütő András – Sadi, Kálmán Péter, a kisfőnök
Jelmez: Kovács Yvette Alida
Szövegkönyv: Gecsényi Györgyi
Rendező: Léner András

Múlt és jelen. A jövő kérdéses, ám sejthető. Identitás és tolerancia. A megtalált identitás segít a személyiség újjáépülésében. A tolerancia pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elfogadjuk, vállaljuk, és elbírjuk azt a biológiai és szociokulturális örökséget, mely majd a jövőnket is meghatározza.

Fotók: MTI Fotó: Kallos Bea