Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Miről szól a tűnékeny szépség? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Miről szól a tűnékeny szépség?

Szerző: / 2018. március 8. csütörtök / Kultúra, Tudományok   

Pierre-Auguste Renoir: Virágok vázában, 1888-1889 (Fotó: National of Gallery, Párizs) „Festhetek virágokat, és elnevezhetem a képet egyszerűen virágoknak anélkül, hogy történetet mesélnék el vele” – vallotta Pierre-Aguste Renoir, aki hosszú élete során számos virágokkal pompázó vázát örökített meg.

Március 8-án, nőnapon mi mással kedveskedhetnénk a nőknek, mintsem virágokkal.

A növényeknek minden részét (levelét, termését, fáját stb.) használjuk valamire. A virágokban többnyire „csak” gyönyörködünk.

„Festhetek virágokat, és elnevezhetem a képet egyszerűen virágoknak anélkül, hogy történetet mesélnék el vele” – vallott Pierre-Aguste Renoir, aki hosszú élete során számos virágokkal pompázó vázát örökített meg.

VÁRNAI ZSENI: RÓZSA
(részlet)
Rózsa vagyok, rózsa,
szerelem virága,
vadrózsából lettem
kertek rózsaszála,
sziromruhám, kelyhem
illatárját szórja,
de tüskés az ágam,
le ne téphess róla,
le ne téphess róla!

A virág tetszetős formájú, élénk színekben pompázik és vonzó illatot áraszt, de nem csupán ezért kedveljük. A virág a növények szaporító szerve, ebben folyik a megtermékenyítés, és helyén fejlődik majd a mag. Így a virág – akár gondolunk rá, akár nem – a nemiség jelképe is. A női szépséget a világ minden táján szokás virágokhoz hasonlítani (pl. liliom kacsók; a lány mint a nyíló rózsabimbó stb.). Sőt nemcsak külsőségeket, hanem a belső tulajdonságokat is virágok „nyelvén” fogalmazzuk meg szemléletesen (így a szerény és ártatlan nőt az ibolyához meg a lilomhoz, a hivalkodóbbat és gőgösebbet a nősziromhoz, a kardvirághoz hasonlítjuk magunkban).

A virág szépsége nélkülözhetetlen; a kert és a lakás sivár nélküle. Ünnep elképzelhetetlen virág nélkül. Néha „gépies”, de legtöbbször bensőséges ajándék a virág. Szinte „kötelező”, hogy a férfi virágot vigyen a szíve hölgyének (mely aztán „virágnyelven” vall az érzelmeiről).

A virág szépsége tünékeny. Él, fejlődik, alakul léte folyamán. A rügy, a bimbó megduzzad, színesedik, lassan kibomlik, a szirmok formája és színe is változik; majd lassan elhervad, megfonnyad és lehull. A virág az életet is szimbolizálja. A tulipán vagy orgona nyílását figyelve beleképzelhetjük a folyamatba a magunk életét.

Ezért van az is, hogy a virág szépségén és illatán kívül is érzelmeket kelt az emberben. Csodáljuk a faggyal-hóval dacoló első hóvirágot, mely az új élet fakadását jelenti számunkra. Ha szirmot bont a pipacs, fellégezhetünk, hogy már „érik” a nyár. És talán ezért is figyeljük október végén szomorúan és szorongva: megmenekül – e még pár napra a dértől a krizantém, az elmúlás virága.

Pierre-Auguste Renoir: Virágok vázában, 1896-1898 (Fotó:  Musée de l'Orangerie, Párizs)

1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÚRASSZONY
(részlet)
Ó, Éva, Éva, régi, édes Éva,
hányszor eszembe jutsz, ha látom őt,
hosszú sörényed, langyos-lusta combod,
mannás, meleg melled, tejízü csókod,
amint heversz, mindnyájunk édesanyja,
a paradicsomban, virágok és
kígyók között, hajad szép sátorában. 

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.

Az ünnep a részint elért eredményeknek is köszönhetően sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Igaz az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést, ezért 2009 márciusában az Európai Bizottság kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért.
Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, és ez a különbség a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.

A világ számos pontján még rosszabb a helyzet. Sok helyütt e napon a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat civil szervezetek, mert véleményük szerint a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellően, és e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ezért azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.

Pierre-Auguste Renoir: Virágok vázában, 1866 (Fotó:National of Gallery, Párizs)