A nyári hónapok elmúltával és a meteorológiai ősz beköszöntével a nappalok látványosan rövidülnek, cserébe még viszonylag kellemes hőmérsékletek mellett eredhetünk a még mindig látszó nyári csillagképek, valamint a keleten már felbukkanó őszi csillagképekben rejtőző szépségek nyomába.
Egy egész legendakör szereplői tárulnak a megfigyelő szeme elé csillagképek formájában késő este az őszi égbolton, keleti-déli irányba feltekintve – ajánlja a megfigyelni valókat az asztronómia szerelmeseinek a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapja. „Cassiopeia királynő, Cepheus király, lányuk, Andromeda, a fenyegető Cet, a hős megmentő Perseus és segítőjük, a szárnyas Pegasus mind-mind megtalálhatók az égbolton. Ez a néhány csillagkép szinte korlátlan megfigyelni valót tartogat”.
A Jupiter, Naprendszerünk óriásbolygója, szeptemberben még viszonylag későn kel, de az idő előrehaladtával egyre korábban emelkedik a horizont fölé, eltéveszthetetlenül ragyogva a keleti-délkeleti horizont felett.
„Legnagyobb bolygótestvérünk légkörét érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, hiszen nem csak a híres Nagy Vörös Foltot figyelhetjük meg alkalmas időpontokban, de bármikor tanúi lehetünk az óriás légkörében bekövetkező hirtelen, látványos változásoknak” – emeli ki a honlap. A Nagy Vörös Folt a Jupiter legismertebb alakzata: a Földnél nagyobb átmérőjű anticiklonvihar az egyenlítőtől 22 fokra délre legalább 300 éve tombol. Az ovális alakú vihar az órajárással ellentétesen forog, periódusa körülbelül hat nap.
A Jupiter négy Galilei-féle holdjának érdekes jelenségei is megfigyelhetők szeptemberben: 18-án 0 óra 50-kor kezdődik az Europa-hold fogyatkozása, amely 03:14-ig tart. Három nappal később, 21-én 22:31-kor a Ganymedes-hold lép be a bolygó árnyékkúpjába, majd éjfél után fél órával bukkan ki onnan. 25-én hajnalban ismét az Europa-hold fogyatkozása figyelhető meg, amely 3:24-től hajnalig, 05:38-ig tart. Végül 30-án ismét a Ganymedes kerül sorra, amely hajnali 2:30-kor merül az árnyékba, és két órával később bukkan ki.
A Merkúr a hónap elején még egy órával kel a Nap előtt és a keleti látóhatár felett kereshető. Láthatósága azonban gyorsan romlik, amint közeledik a Naphoz, és fokozatosan belevész a reggeli fénybe, 10-én már felső együttállásban van a Nappal. A hónap végén ismét lehet próbálkozni a keresésével napnyugta után, de láthatósága igen kedvezőtlen, alig fél órával a Nap után lenyugszik.
A hajnali égbolt feltűnő égiteste viszont a Vénusz, amely magasan ragyog a keleti égen. A hónap elején majdnem négy órával kel a Nap előtt. A Mars előretartó mozgást végez a Szűz, majd a Mérleg csillagképben, este látható a délnyugati ég alján, másfél órával nyugszik a Nap után. Szintén előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben a Szaturnusz, amely alkonyat után nyugszik le. Az Uránusz viszont egész éjszaka látható a Cet, majd 16-ától a Halak csillagképben, 29-én pedig szembenállásba kerül a Nappal. Az éjszaka első felében figyelhető meg a Neptunusz a Vízöntő csillagképben és kora hajnalban nyugszik.
Mitológiai legendák az égbolton
Késő este az őszi égboltra, keleti-déli irányban feltekintve, egy egész legendakör szereplői tárulnak a szemünk elé csillagképek formájában. Amellett, hogy az ismert és kedvelt objektumokat megfigyeljük (és észleléseinket beküldjük a Mélyég-, illetve Kettőscsillag-szakcsoportnak), fordítsunk egy kis időt a történet megismerésére. Cassiopeia királynő, Cepheus király, lányuk, Andromeda, a fenyegető Cet, a hős megmentő Perseus és segítőjük, a szárnyas Pegasus mind-mind megtalálható az égbolton.
Ez a néhány csillagkép szinte korlátlan megfigyelnivalót tartogat: lapozzuk fel a Meteor folyóirat számait, vagy kalandozzunk a megfelelő csillagatlaszok lapjain – egész hónapra elegendő ajánlatot kaphatunk. Nem is beszélve a hatalmas számú változócsillagról.
Kutatók éjszakája
Szeptember 22-én beköszönt az őszi napforduló, amikor a nappal és éjszaka egyenlő hosszúságú – ezen a napon a Nap pontosan az egyenlítő fölött halad végig, hazánkból nézve is pontosan keleten kel, és nyugaton nyugszik. Ezt követően tőlünk nézve egyre alacsonyabbra kapaszkodik csak fel az égre, és egyre kevesebb időt tölt Napunk az égbolton. A csillagászati jelentőségű nap után egy héttel kerül sor a Kutatók Éjszakája nevű programsorozatra, amelynek keretében ez évben a Polaris Csillagvizsgáló is rendkívüli nyitvatartással várja látogatóit.
Szeptember negyedik péntek éjszakája idén is a szenvedélyesen kíváncsiaké! Végre újra kinyílnak a laborajtók, a kutatók ismét kibújnak fehér köpenyükből, és hétköznapi nyelven mutatják be a tudományt. Szeptember 28-án, Kutatók Éjszakáján kicsik és nagyok személyesen találkozhatnak a kutatókkal, kipróbálhatják eszközeiket, találmányaikat, megismerhetik a munkájukat előadások, vetélkedők, kiállítások és tudományos-szórakoztató programok keretében.
