„Olyan mélységekbe süllyedünk, ahol már az egyértelműt is megkérdőjelezi az intelligens ember.” George Orwell a világirodalom legnagyobb hatású politikai szatirikus írói közé tartozik.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.”
George Orwell angol író, kritikus, újságíró 110 éve, 1903. június 25-én született. Eric Arthur Blair néven született az akkor brit uralom alatt álló indiai Motihariban, ahol apja az Indiai Polgári Szolgálatnál dolgozott. A család néhány évvel később Angliába költözött, és Orwell bentlakásos magánintézetekben végezte iskoláit, majd 1917-től királyi ösztöndíjjal az Eton College hallgatója lett. Tanulóéveinek leteltével belépett a birodalmi rendőrséghez, és Burmában teljesített szolgálatot csaknem öt éven át.
1927-ben otthoni szabadsága alatt úgy döntött, hogy nem tér vissza a szolgálatba: egyrészt már kamaszkorától kezdve író akart lenni, másrészt ebben az időben már kezdte megismerni és elutasítani az imperializmust, amelynek szolgálatában állt.
„Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az előtte járónál és bölcsebb az utána következőnél.” (George Orwell: 1984)
Leszerelését követően kötelességének érezte, hogy felfedezze az egyszerű hétköznapi emberek Angliájának világát: Londonban szobát bérelt a Notting Hillen, és innen járta be az East Endet, hogy megismerje a város szegényeit. 1928-ban egy párizsi munkásnegyedben lakott, itteni tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott. 1929 végén visszatért Angliába, ahol tanítással és komlószedéssel keresett pénzt, s megírta, 1933-ban pedig megjelentette első könyvét Csavargóként Párizsban és Londonban címmel, immár George Orwell szerzői néven. (Orwell egy suffolki folyó, szüleinek otthonától délre.)
A következő három évben tanított, recenziókat és kritikákat írt, és egy könyvesboltban dolgozott. Az Egyesült Államokban jelent meg a Tragédia Burmában című regénye (az angol kiadó attól félt, hogy a könyv sértődéseket okozhat Burmában), majd A lelkész lánya és a Hadd repüljön a kukoricalevél című műve.
1936-ban megnősült, s ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. Tapasztalatait A wigani móló című munkájában dolgozta fel, amely egyszerre riportázs és esszé, és amelyben először tárta fel politikai álláspontját: szemben áll az imperializmussal és az osztálytársadalommal, s ugyanakkor támadja a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját. A totalitárius rendszereket gyűlölő Orwell riportkötetét a modern újságírás egyik alapművének tartják.
1936 telén Spanyolországba ment, csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspártjához (MEMP), és 1937-ben káplárként harcolt a köztársaság oldalán az aragóniai fronton. Miután egy lövés torkon találta, leszerelték. Hazaérve megírta a Hódolat Katalóniának című könyvét, amelyben szakított az ortodox baloldallal.
„Emlékszem, egyszer azt mondtam Arthur Koestlernek: ,,A történelem megállt 1936-ban”, mire ő egyetértően bólintott. Mindketten a totalitarizmusra és a spanyol polgárháborúra gondoltunk. Már ifjúkoromban rájöttem, hogy a sajtó egyetlen eseményt sem a valóságnak megfelelően tálal, ám először Spanyolországban kerültek kezembe olyan újságcikkek, melyeknek annyi közük sem volt a tényekhez, mint amennyi egy átlagos hazugságban is felfedezhető. Láttam beszámolókat arról, hogy nagy csata dúlt ott, ahol nem is harcoltak, és láttam, hogy egy szót sem írnak olyan harcokról, amelyekben pedig emberek százai haltak meg. Láttam csapatokat, amelyek bátran küzdöttek, és utóbb mégis gyávának, árulónak bélyegezték őket, miközben más egységeket, amelyek puskaport sem szagoltak, sosemvolt győzelmek hőseiként ünnepeltek. Láttam azután londoni újságokat, amelyek buzgón visszhangozták mindeme hazugságokat, és láttam lelkes értelmiségieket, akik e nemlétező dolgokra alapozták érzelmeiket. Olyan ,,történelmet” láttam, amit a megtörtént események helyett csupán azon elvárások formáltak, amiként a dolgoknak a különféle ,,pártvonalak” szerint történniük kellett volna.
Megrémít ez a jelenség, mert gyakran úgy érzem, az objektív igazság kritériuma hovatovább érvényét veszti a világban. S ami a legfőbb, nagyon is megeshet, hogy ezek és az ezekhez hasonló hazugságok utóvégre a történelembe is bevonulnak. Vajon hogyan írják majd meg a spanyol polgárháború történetét?” (George Orwell: Visszatekintés a spanyol polgárháborúra, 1942)
Az Állatfarmtól 1984-ig
1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, majd a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943-44-ben írta meg az Állatfarm című regényét, amely politikai okokból (sértette volna a szövetséges Szovjetuniót) csak a háború után jelenhetett meg. A könyv a totalitárius rendszer maró gúnnyal megfogalmazott szatírája: ténylegesen a sztálini korszakot jeleníti meg, Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. A történet színhelye egy brit farm, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát.
A Tündérmese alcímet viselő mű jól felismerhetően a sztálini korszak szatírája. A regényből 1954-ben a világhírű John Halas (Halász János) készített rajzfilmet, amely az első egész estés animációs film volt Angliában.
1945 tavaszán Orwell a The Observer haditudósítója volt Párizsban és Kölnben, majd június-júliusban tudósított az első háború utáni angliai választási kampányról. Belépett a Home Guardba, s a Hitler elleni önvédelmi harc elkötelezett szószólója lesz.
1945-ben meghalt a felesége, Orwell örökbefogadott fiukkal a skót partok mentén fekvő Jura szigetén telepedett le. Itt készült el 1948-ban legnépszerűbb könyve, világhíres negatív utópiája, az 1984, amely azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül. E műnek „köszönhetjük” a mindentlátó Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség fogalmát, és a fikciós nyelvet, az újbeszélt is. 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén talán túlságosan is könnyedén azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be. „Az igazság akkor is létezik, ha tagadják.” Figyeljünk rá, mit is jelent ez a mondat: nem azt, hogy az igazság ennek ez, annak meg az. Nincs itt csűrés-csavarás. Inkább figyelmeztetés: az igazság tagadható. De létezik.
A könyvből 1984-ben megrázó film is készült, John Hurt és Richard Burton főszereplésével.
A regény fogadtatását Orwell már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával egy londoni kórházba került, ideje korán, 1950. január 21-én Londonban meghalt. Tizenkét szerzői kötetet, egy szerkesztőségi munkatársként csak nemrég megismert asszonyt s egy hatéves fogadott fiút hagyott maga után.
