Kortárs irodalmunkban a líra, a dráma és a széppróza műfajában egyaránt a legjobbak között szerepel, nyelvi játékával újra és újra átírja a magyar irodalmat. 60 éve született Parti Nagy Lajos.
Ritka és becsülendő az egyenesség, ritka és követendő a következetesség. Márpedig az immár hatvanadik életévébe belépő Parti Nagy Lajos művészete egyenes és következetes. Legyen szó versről, mi pofon vág vagy kacagtat, legyen próza, mi ízekkel gazdagítva elgondolkodtat, Parti Nagy nem alkuszik, a tökéletesre törekszik és érzelmeit, gondolatvilágát mély kritikai érzékkel adja át olvasójának.
Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. Édesanyja Schuszter Mária, édesapja Nagy Lajos. Tolnán, majd 1967-ben Kaposváron, később Székesfehérváron élt, ahol 1972-ben érettségizett. Öt évvel később elvégezte a pécsi Tanárképző Főiskolát, ahol magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett, ezt követően könyvtárosként dolgozott a Baranya megyei könyvtárban, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor című folyóirat szerkesztője volt. 1986-ban költözött Budapestre, mint szabadfoglalkozású író.
Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok
(részlet)
egy őszológián
az ember kinéz és
dől a vers rakásra
fogom és megírom
ó te szép mimézis
megvagy a hatása
csak kinéz ablakán
ott úsznak a versek
szép rácsos papíron
az égbolt hablatyán
itt van az ősz itt van ujjé
s szép mint mindig énekem
isten tudja hogy mivégből
jövök haza a büféből
s húzgálom a zörgő avarban
mint kiskocsit az életem
Ettől kezdve élete központjában az irodalom áll. A nyolcvanas években részt vett és tagja volt a JAK-füzetek szerkesztőbizottságának munkálataiban, 1987-től egy évig a Magyar Írószövetség egyik titkára volt.
Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze, a kortárs szépirodalom emblematikus alakja. Versben, prózában, drámában egyaránt jelentőset alkot. Képes bárki bőrébe bújni, például 1990-ben robbant be a Sárbogárdi Jolán néven publikált A test angyala című művével, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az elbeszélésből még abban az évben hangjáték született Parti Nagy Lajos feldolgozásában. Ezután szintén Parti Nagy dolgozta fel az írónő életét az Ibusár megállóhely című hangjátékban, majd az Ibusár című drámában.
Sárbogárdi Jolán neve a kortárs magyar irodalomban a „magas irodalom”-ban kanonikus helyet elfoglaló dilettáns szerző ikonjává vált. Ha A test angyala című szöveget Sárbogárdi Jolán alkotásaként olvassuk, úgy egy populáris, alacsony küszöböt elérő műként értelmezzük. Ha viszont Parti Nagy Lajos szövegeként kezdjük elemezni, úgy egy professzionális igénnyel megalkotott parodisztikus alkotással találkozunk.
Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Grafitnesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte. A Látó szépirodalmi folyóiratban olvashatjuk, Simon Eszter cikkében Pálfi válaszát Horeczky Krisztina kérdésére: mennyi szerepe volt a Taxidermia elkészítésében a novellák írójának, így válaszolt a rendező: „Parti Nagy Lajos nélkül bele se kezdtem volna ebbe a filmbe. Megkerestem azzal, hogy a novelláiból készítenék egy mozit. Azt mondta, hogy természetesen nem mond nemet, szeretné elolvasni a forgatókönyvet, és utána beszélhetünk róla. Megírtuk a könyvet, és ő volt az első, akinek megmutattuk. Mert ha nemet mond, ebből nem lesz semmi.”
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
„Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy I. Fülkefor Evör, a világ esze, az erő nyelve, minden oroszok kiszorétója, magyajrópa fénlő viharkabátja népek harcának zajló tengerén emígyen szólott: írtunk néktek a tulajdon térdünkön eggy alaptörvént ezer évre, meg es szavasztuk néktek ezer évre, meg es ünnepőjjük helettetek, sajtónak küel tágasabb, Duna-tévé közvetít, Háry János ad astra, akinek nem teccik, kapott vóna kétharmadot.” (Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke)
A Magvető Kiadónál megjelent művei: Angyalstop (1982), Csuklógyakorlat (1986), Hősöm tere (2000), Grafitnesz (2003), A hullámzó Balaton (2005), A fagyott kutya lába (2006), Sárbogárdi Jolán: A test angyala. Habszódia (2007), Grafitnesz – hangoskönyv (2007), Parti Nagy Lajos–Banga Ferenc: A vak murmutér (2007), Sárbogárdi Jolán: A test angyala – hangoskönyv (2007), Se dobok, se trombiták (2008), Parti Nagy Lajos–Banga Ferenc: Pecsenyehattyú és más mesék (2008), Az étkezés ártalmasságáról (2011), Szódalovaglás (2011), Fülkefor és vidéke – Magyar mesék (2012)
Díjai: Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007)
