Ez az év sem volt a nyugalom éve. 2012-ben túléltünk (nem) egy világvégét, amit a majáknak köszönhetően jó előre tudtunk. Csakhogy a legismertebb tudós jós, Nostradamus négysoros verseinek köszönhetően még vár ránk néhány kaland a jövőt tekintve.
Nostradamus nevében Szűz Mária neve rejlik, annak ellenére, hogy zsidó családból származott: tulajdonképpen Michel de Nostre Dame-nak hívták. Ő maga orvostudományt és csillagászatot tanult elsősorban, de értett az ásványokhoz, a gyógyfüvekhez és a szakácstudományhoz is. Nevét azonban nem az általa leírt forralt boros lekvárreceptek őrzik, hanem több száz, négysoros versekben és levelekben leírt homályos jóslata, amelyekbe kiválóan lehet későbbi eseményeket belemagyarázni.
Az újkori francia tudós és katolikus misztikus próféta, jóslatokat tartalmazó könyve, A próféciák négysoros versekből áll – ezeket a jósverseket (néhány közülük nem négy, hanem hatsoros) Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott.
A maják naptára nem volt teljesen pontos, legalábbis, ami a világvége eljövetelének idejét illeti. De még a legendás hírű Nostradamus is büszkékedhetne néhány, az ideihez hasonló kisebb-nagyobb bakival: a tudós szerint akkor lesz a világ vége, amikor húsvét Márk napjára, úrnapja pedig János napra esik – vagyis 1666-ban, 1737-ben, 1886-ban, 1939-ben, 1943-ban is világvége volt, csak nem vették észre (és a képlet szerint világvége várható 2038-ban, 2190-ben stb. is).
Mivel egy jóslata már életében beteljesedett, éspedig egy király, a francia II. Henrik, Medici Katalin férje esetében, Nostradamusnak hatalmas tekintélye volt egész életében. A király aranysisakját egy lovagi tornán átfúrta az ellenfél fegyvere, megvakult és meghalt. Éppen úgy, ahogy Nostradamus leírta egy versben, persze, nem pontosan, hanem sejtelmesen, a párbajt két oroszlán csatájának nevezte.
A francia látnok óvakodott attól, hogy konkrét évszámokat adjon meg 1555-ben és később kiadott Centuriáiban, tízesével csoportosított verseiben, de olykor előfordult. Például megjövendölte, hogy 1999-ben Nagy Borzalom fog lecsapni az égből, és feltámad a mongolok királya. Ha a szeptember 11-ei terrortámadásra gondol az ember, akkor úgy véli, két különbség nem is olyan sok, és látomásban új Dzsingisz kánnak nézni Oszáma bin Ládent – ez sem rossz eredmény.
Magyarországról nem jövendölt különösebbet Michel de Nostre-Dame, mert ez az ország mindig kicsit kiesett a franciák látóköréből, három részre szakadt korában nem is volt igazán jelentős, de annyit látott a jövőjéből, hogy lakói hajlamosak lesznek egymás ellenségeivé válni. Vagy legalábbis kedvelni fogják a polgárháborús hangulatot néhány évszázad múltán.
Megverselt hősök
„Akinek mindezt írtam rendelésére,
három hónappal él tovább, mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
minden ledőlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül –
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy művet ír a küzdelmeiről.”
Magyar vonatkozású jóslásokból noha kevés van, azokat hitelesnek tekinthetjük. Egyik fennmaradt jóslás centuria (jóslás) utolsó két verséből a megrendelőre is következtetni lehet: a szigetvári hős, gróf Zrínyi Miklós rendelt Nostradamustól kinyilatkoztatást a jövőt tekintve. A jelek szerint háromezer ezüsttel honorálta az akkor már igencsak betegeskedő jósnak a fáradozásait. Gróf Zrínyi Miklósra (1508-1566) és dédunokájára, az azonos nevű Zrínyi Miklósra (1620-1664) tökéletesen ráillik a tudós megfogalmazása. Előbbi, a szigetvári hős valóban három hónappal élte túl Nostradamust. Így ír a hősről 99. versében:
Nostradamus voltaképp műfajt teremtett négysorosaival. Ma is utánozzák, többnyire politikai mondanivalót öltöztetve a modern jóslatokba. Fordítások készültek a versekből minden fontosabb nyelven, de az igazi utókort a magyarázók munkái jelentik. Nincs olyan történelmi alak és esemény, akire ne találtak volna már párhuzamot a jóslatok tanulmányozói.
