125 éve ezen a napon hunyt el Puskás Tivadar elektrotechnikus. Halálának hírét az általa feltalált telefonhírmondó közölte elsőnek.
A reformkor idején sok máig is működő gyár alapítása történt meg. A tudósok közül Bolyai János, Irinyi János és Jedlik Ányos életútja és találmányaik máig hatással vannak életünkre. A kiegyezés korát a magyar ipari forradalom elnevezés is megilleti. A legjelentősebb magyar találmányok közé tartozik a Déri-Bláthy-Zipernowsky féle transzformátor, Puskás Tivadar telefonhírmondója, s Bánki Donát turbinája.
Ditrói Puskás Tivadar 1844. szeptember 19-én Pesten született, ősei Csíkból származtak, apja vállalkozó, székely ezermester volt. Gyermekkorában korán kitűnt páratlan képességeivel, éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg. Emellett nagyszerűen zongorázott. Tanulmányai befejeztével tudásvágya Angliába hajtotta.
Egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely 1867-ben elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot, s a munkák vezetésével őt bízták meg. Később nekivágott Amerikának is: a vadnyugaton arany után kutatott, volt robbantási szakértő is. Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolatlehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal.
Később Thomas Alva Edison amerikai feltaláló munkatársaként, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett. Valószínűleg Edison melletti időszakban Puskás ötletei alapján valósult meg az első telefonközpont.
1878-ban ő létesítette az első telefonközpontot Bostonban (de a közhiedelemmel ellentétben nem ő a telefonközpont feltalálója). 1879 októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, majd Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon ő rendezte az Edison-vállalatok bemutatóját. A nagy szenzáció az 1889-es párizsi világkiállításon bemutatott fonográf és a villanyvilágítás volt.
Az elektromos világítás kiépítésére részvénytársaságot alapított, s a párizsi Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek az elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amelyen keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. A „dalmű-telefon” 1882-ben Budapesten is bemutatkozott. A farsangi íróbálon a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon” át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését.
A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózatfejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át. 1889-ben Budapesten 1110 telefon-előfizető és 33 nyilvános állomás volt, ezzel a város megelőzte Bécset. 1892 júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát.
1893. február 15-én kezdte meg működését Budapesten Puskás Tivadar találmánya, a rádió előfutárának is tekinthető telefonhírmondó.
„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul” – ezekkel a szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő telefonhírmondó.
Puskás Tivadar újra a középpontba került, Európa, sőt Amerika érdeklődése is felé fordult, ő azonban nem egészen egy hónappal találmányának megvalósulása után, 1893. március 16-án halt meg Budapesten. Puskás Tivadar halálának hírét az általa feltalált telefonhírmondó közölte elsőnek:
„Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtője ma reggel fél kilenc órakor életének negyvenkilencedik évében meghalt.”
A zseniális feltaláló halálával a szabadalmi jog öccsére, Albertre szállt. 1894 őszén Popper István mérnök vette át és fejlesztette részvénytársasággá a céget. Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit és ki is használta azokat vállalkozásaiban. Neve Európa-szerte ismertté vált a telefonhírmondó révén, amely a századforduló Budapestjének szenzációja volt.
