115 éve született Rejtő Jenő (írói álnevén P. Howard, ill. G. Lawery), a magyar szórakoztató regény legnépszerűbb, az irodalomtörténetben is számon tartott alkotója.
„Rejtő különleges, abszurd humorával. Nyelvi leleményei közül nem egy vált utóbb szállóigévé. Rejtő Jenő azon kevesek egyike, aki ponyvaíróként is az irodalomtörténet klasszikusa lett” – írta róla Nagy Lajos A ponyváról vall a ponyvaolvasó c. könyvében.
115 éve, 1905. március 29-én született Budapesten Rejtő Jenő, aki P. Howard néven vált ismertté. Reich Jenő néven jött a világra, apja nyomdai tisztviselő volt. A Kertész-utcai polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után statisztált, ám amikor leejtette Törzs Jenőt, befellegzett hazai színpadi karrierjének. Színházi tanulmányait Max Reinhardtnál folytatta Berlinben, és lovakat csutakolt az ügetőn. Ezután bejárta Európát: Hamburgban dokkmunkás és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő, Franciaországban sztepptáncos volt, cirkuszban is dolgozott, néhány napot töltött Afrikában, s riportokat írt a Pesti Napló és Az Újság részére.
„– Milyen írása van?!
– Folyó. Csak a nagybetűt nem mindet ismerem. Egy szállásmestertől tanultam írni!
– Hülye!
– Az igaz! De a szállásmesterben ritka az okos.” (Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány)
Hazatérve nyelveket tanított s írni kezdett. Az 1930-as évek derekán részben regényekkel, részben színpadi művekkel próbálkozott. Salamon Béla pártfogásával a Teréz-körúti Színpad háziszerzője lett. Aki mer, az nyer című zenés darabját 150-szer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével, Úrilány szobát keres című színműve címszerepét Zilahy Irén játszotta, ebből 1937-ben film is készült. Mégsem volt soha pénze bohém életmódja és kártyaszenvedélye miatt. Százhúsz jelenete maradt fenn, ezek javát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Novellái Az utolsó szó jogán címmel 1957-ben jelentek meg.
„Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” – írta róla Hegedűs Géza.
Maradandóbb hatást regényei értek el. A NOVA kiadó Müller úr nevű vezetője kéziratra is fizetett, ezért Rejtő soronként adta írásait, ezzel fizetve pincérnek, trafikosnak, szabónak, mindazoknak, akiknek tartozott. Regényei átmenetek a kalandregény és paródiája között. Fordulatos, eleven cselekmény, ötletekben gazdag, játékos fantázia jellemzi őket, fő sajátosságuk a teljesen egyéni ízű humor.
Mesélő fantáziája és komikus szemlélete gazdag és szuggesztív, a légiós és matrózregényeket művészetté nemesítette. Sokat merített Karinthyból s a pesti vagánynyelv és aszfalthumor leleményeiből, szójátékai, meglepő szerkezetei, nyelvi fantáziája révén eredeti stílust hozott létre. Írásai modern pikareszk regényeknek mondhatók, amelyekben színes figurák szerepelnek, akik érdekes és változatos környezetben, meglepő kalandokban vesznek részt. Nagy sikerű könyveit korábban G. Lavery, később P. Howard álnéven írta. Egy szerződésben kéthetente egy 120 oldalas regény megírását vállalta.
„- Sir – vágott elébe határozottan Evelyn -, remélem nem fog engem holmi „illő jutalommal” megsérteni.
Hallgattak.
– Ott volt maga mellett egész idő alatt – siránkozott a lord. – Már a hajón közös kajütben utazott vele, és már Lyon előtt cserbenhagyta volna, ha nem kényszerítem rá, hogy visszamenjünk érte maradék autómmal! Ilyenek a nők. Tizenötször eldobnak valamit, amiről azután, ha végképp elhagyták, rájönnek, hogy a legdrágább kincsük volt.
– Sir! Ez a mondás vetekszik arisztotelészi idézetével – felelte kissé epésen Evelyn, mert most érezte csak, hogy milyen igazságtalan volt hozzá olykor Bannister, miközben ő testvéréért küzdött. – Van egy nagybácsim, az különbeket tud. Szerinte sok férfi olyan, mint a frakk: ha nélkülözi a megfelelő környezetet, használhatatlan lesz.
A lord elpirult.” (Rejtő Jenő: A szőke ciklon)
Legnépszerűbb könyvei: A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány. Hősei csetlő-botló kisemberek, akiknek végül igazságot szolgáltat a sors. Történetei lineárisak, jellemei alig árnyaltak, így könyvei könnyen olvashatók, ám korántsem primitívek. Különösen indításai zseniálisak, de bizarr fordulatai a magas irodalomban is mintát teremtettek. Kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak, regényein nemzedékek nőttek fel, személyével kapcsolatban is számos anekdota terjedt el.
Ő az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel, igaz csak utólag. Saját korában alig említették, bár Karinthy és Heltai Jenő nagyra értékelte és biztatta is őt, és az olvasók egymás kezéből kapkodták köteteit.
Az „Egyedül vagyunk” című nyilas újság folyamatosan támadta, 1942-ben lényegében feljelentette Rejtőt, s a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén. Állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel.
A háború után csak 1956-ban adtak ki Rejtő-könyvet, A láthatatlan légiót. Művei a 60-as évektől jelennek meg folyamatosan. Regényeiből több film készült: A fehér foltból Zsurzs Éva rendezte a Férjhez menni tilos-t, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió s a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében. A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán – jelentős átigazítással rendezte meg Madarász István A fekete múmia átka című tévéfilm-változatot (2015).
A Magyar Elektromok Könyvtárban különböző formátumokban megtalálható művei: A 14 karátos autó; Akik életet cseréltek; A boszorkánymester; Bradley Tamás visszaüt; Csontbrigád; A drótnélküli gyilkosság; Egy bolond száz bajt csinál; El a pokolból; Az elátkozott part; Az ellopott futár; Az ellopott század; Az előretolt helyőrség; Az elsikkasztott pénztáros; Az elveszett cirkáló; Ezen egy éjszaka; A fehér folt; A fekete kapitány; Gyilkos?!; A halál fia; Halálsziget; A három testőr Afrikában; Járőr a Szaharában; Jó üzlet a halál; A láthatatlan légió; Legény a talpán Egy vén tengerész fecsegése; A megkerült cirkáló; Menni, vagy meghalni; Minden jó, ha vége van; A Néma Revolverek Városa; A Nevada szelleme; Nincs kegyelem; A párizsi front; Pipacs, a fenegyerek; Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára; Piszkos Fred, a kapitány; Pokol a hegyek között; A pokol zsoldosai; A Sárga Garnizon; A szőke ciklon; Texas Bill, a fenegyerek; Tigrisvér; A tizennégy karátos autó; Trópusi pokol; Az úr a pokolban is úr; Az utolsó szó jogán; Vanek úr Párizsban; Vér és mahagoni; Vesztegzár a Grand Hotelben
