„…Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása…” Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező, a világsikerű bűvös kocka megalkotója ma sem pihen, jelenleg a szoftver- és építészeti témák, valamint a számítógépes játékok készítése foglalkoztatja.
A háború alatt, 1944. július 13-án született Budapesten a világhírű repülőgép-tervező Rubik Ernő fiaként. Idősebb Rubik Ernő élete során 28 vitorlázó és öt motoros repülőgép-típust tervezett. Gépeinek többsége – a híres Rubik-szabadalom szerint – alumíniumelemekből készült, ezért nagyon könnyű és egyszerűen gyártható volt. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezután építész-tervezőként dolgozott, 1970 éa 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.
1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is igen szórakoztató.
1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította az egész világot. Népszerűsége 4 évtized után sem csökkent, kihívást jelent játékosok és matematikusok számára egyaránt.
Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (jelenleg 5,55 másodperc) döntögetik – a lassúsági csúcs 26 év -, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a titkát.
1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjteményébe.
Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az …És játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre specializálódott Rubik Stúdiót. A kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ezek nem érték el az időközben kultusztárggyá vált kocka sikerét, de számos országban kedvelt logikai játékok.
Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására.
1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet, Magyar Örökség-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést vehetett át. 2010-ben Prima Primissima Díjjal, 2012-ben Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el, 2014-ben Budapest díszpolgára lett.
A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy csakis azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel járt, így a rendszeres tanítást abbahagyta, jelenleg csak a stúdióbeli munkájával, szoftver és építészeti témákkal, számítógépes-játék témákkal foglalkozik. „Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem” – mondta egy interjúban. Egy másikban pedig így vallott: „…Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”
Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”. A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.
A magyar találékonyság szimbólumát ábrázoló térplasztika áll az óbudai Graphisoft parkban is.
2014-ben a magyar kormány nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a magyar szellem szimbólumának is tekinthető találmány által inspirált Kreativitás Központ létrehozására a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél.
