„A világ tele van nyilvánvaló dolgokkal, amelyeket soha senki nem vesz észre.” A modern bűnügyi regény és Sherlock Holmes, minden detektívek ősének megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle skót író, Sherlock Holmes „atyja” 90 éve, 1930. július 7-én halt meg.
„Az esetek többségében – mondta Holmes – minél bizarrabbnak tűnik egy ügy, annál kevésbé titokzatos. A jellegtelen, közönséges bűnügyek okozzák az igazi fejtörést, mint ahogy azonosítani is a tucatarcokat a legnehezebb. De ebben az ügyben nem szabad késlekednem.
– Mit akar tehát tenni? – kérdeztem.
– Pipázni fogok – válaszolta. – Ez egy legalább hárompipás feladat, így arra kérem, most ne szóljon hozzám ötven percig. – Összekuporodott a karosszékében, csontos térdét felhúzta egészen sasorra alá, és csukott szemmel ült ebben a pózban, mozdulatlanul, csak a fekete cseréppipa meredt előre a szájából, mint valami furcsa madárcsőr.” (Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai. A rőt liga)
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle 1859. május 22-én született Skóciában ír szülők gyermekeként. Az orvosi egyetem elvégzése után Dél-Angliában kezdett praktizálni, de kevés páciense akadt, így unaloműzésből írogatni kezdett. Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású és jámbor Watson doktor. A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról, dr. Joseph Bellről mintázta, aki híres volt arról, hogy úgy diagnosztizált embereket, hogy rájuk pillantott, majd megmondta, hogy mi bajuk van.
Doyle a közönség követelésére 1891-től negyven évig írta az újabb és újabb rejtélyeket, figuráit olyan kiváló stílusban és sajátos, fanyar humorral ábrázolta, hogy sokan élő embernek vélték a különc magándetektívet.
„Sherlock Holmest – az irodalom történetében alighanem páratlan módon – valóságos személyként tisztelik. Mondásaiból az Oxford Dictionary of Quotations, ez a kiváló idézetlexikon fél hasábra valót közöl – írja Keszthelyi Tibor A detektívtörténet anatómiájában. – A népszerű mesehőst 1975-ben tiszteletbeli doktorrá avatták az Egyesült Államokban, a Coloradoi Állami Egyetemen. Londonban fizetett titkár válaszol a hozzá írt levelekre (egy jámbor New York-i rendőr egy ízben szakmai tanácsot kért tőle). A svájci Lucensben múzeumot rendeztek be a tiszteletére a Conan Doyle Alapítvány pénzén. Rajongói klubokat alapítottak Londontól Tokióig, Koppenhágától Washingtonig.”
Amikor 1893-ban a detektív halálát lelte az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, az olvasói felháborodás miatt kénytelen volt feltámasztani teremtményét. Doyle a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében. Dr. Watsont gyakran ügyetlennek, egy kissé bolondnak és idősebbnek ábrázolják, pedig az eredeti történet szerint egyidős volt Sherlockkal és nagyon is intelligens volt.
„Sherlock Holmes tudománya
Szépirodalom: semmi.
Bölcselet: semmi.
Csillagászat: semmi.
Politika: egy kevés.
Botanika: részleges; jól ismeri általában a mérgeket és azok hatásait.
Geológia: kevés, de gyakorlati, különösen a talajfajtákat ismeri jól; a járás közben felfröccsent sárból megmondja, London mely részéből származik.
Kémia: jelentős.
Anatómia: széles körű, de rendszertelen.
Bulvársajtó: minden jelen és múlt századbeli bűntényt ismer.
Zene: szépen hegedül.
Sport: kitűnő bokszoló és kardvívó.
Jog: jól ismeri az angol törvényeket.” (Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba )
Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak és egy műfajba, témába szorult vissza. Próbálkozott pedig számos műfajjal: színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat írt, az angol-búr háborúban szerzett élményei az angol gyarmati uralom mellett érvelő mű megírására ihlették.
Az írót a háborúban teljesített katonaorvosi és egyéb szolgálataiért 1902-ben lovaggá ütötték. Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született. Első felsége tüdőbajban halt meg, első fia, Kingsley az I. világháborúban esett el, ezután az író a spiritizmus meggyőződéses hívévé vált. 1907 szeptemberében vette feleségül vette Jean Elizabeth Leckie-t, akibe már 1897 óta szerelmes volt, azonban feleségét iránti tisztelet miatt kizárólag baráti kapcsolatot tartottak fenn. Sussexben Crowborough-ba költözött, ahol Jean három gyermekkel ajándékozta meg (Denis, Adrian és Jean).
„Sherlock Holmes és dr. Watson túrázni mennek, felállítják a sátrukat, és elalszanak. Néhány óra múlva Holmes felébreszti hűséges társát:
– Watson, nézzen fel az égre és mondja meg, mit lát!
– Millió csillagot látok.
– És mit mond ez önnek?
Watson eltöpreng egy darabig.
– Asztronómiai szempontból ez azt jelenti, hogy milliónyi galaxis létezik, és potenciálisan milliárdnyi bolygó. Asztrológiailag ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz az Oroszlánban áll. Az idő tekintetében ez azt jelenti, hogy körülbelül negyed négy van. Teológiai szempontból ez a bizonyíték arra, hogy az Úr mindenható és hogy mi kicsinyek és jelentéktelenek vagyunk. Meteorológiai nézőpontból ez arra enged következtetni, hogy holnap gyönyörű napunk lesz. És Önnek mit mond ez?
– Watson, maga idióta! Valaki ellopta a sátrunkat!”
Sir Arthur Conan Doyle a sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban. Az utolsó szavai feleségének szóltak: „Csodálatos vagy”. Jean tíz évvel később hunyt el Londonban.
Sir Arthur Conan Doyle összesen 56 novellát és 4 regényt szentelt legendás főhőseinek, a viktoriánus London feledhetetlen nyomozópárosának, Sherlock Holmesnak és hű társának és krónikásának, Watson doktornak. Sherlock Holmes 1927-ben „visszavonult” vidéki otthonába és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban a mai napig hetente kétszáz levél érkezik. Ezekre általában egy bank válaszol udvariasan, ez található ugyanis a Baker Street 221. alatt. A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum. A mesterdetektív kalandjairól még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, s magyarul is megjelent minden története.
A leghíresebb Holmest játszó színész mindmáig Jeremy Brett, aki az 1980-as, 1990-es években egy angol tévésorozatban játszotta el a nyomozó szerepét. Holmest az utóbbi években Benedict Cumberbatch személyesítette meg egy BBC-sorozatban, illetve Jonny Lee Miller a Sherlock és Watson sorozatban. Egy egészen merész megformálásban Robert Downey Jr. is játszotta két játékfilmben, és már tervben a harmadik rész.
