iPod. iPhone. iPad. iTunes. Mac. A fekete garbós guru bombasikerekkel hódította meg a világot. Steve Jobs amerikai informatikus, az Apple cég társalapítója 60 éves lenne.
„Ha csak ülsz és figyelsz, észreveszed, milyen fáradhatatlan az elméd. Ha megpróbálod lenyugtatni, az csak ront a helyzeten, de egy idő után mégis csak megnyugszik, és amikor ez megtörténik, képes leszel arra, hogy egészen finom dolgokat is meghallj. Ez az, amikor az intuíciód kezd kibontakozni, és kezded a dolgokat sokkal tisztábban látni, és kezdesz sokkal inkább a jelenben élni. Az elméd szépen lelassul, és a pillanat hatalmasra tágul. Sok olyat meglátsz, amit azelőtt nem láttál. Ez az elmélet, ezt kell gyakorolni.” (Walter Isaacson: Steve Jobs életrajza)
Steve Paul Jobs amerikai informatikus, az Apple cég társalapítója 60 éve, 1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, az Apple leendő fellegvárában. Szülei diákok voltak, így sem anyja, sem apja, aki szíriai származású vendégdiák volt, nem tudta vállalni nevelését. Egyéves kora előtt örökbe fogadta egy gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez.
Egy iskolai kirándulás során jutott el először a Hewlett-Packard cégnek a kaliforniai Palo Alto városában működő kutatóközpontjába, amelynek világa azonnal megragadta. Tizenhárom éves korában, elsőéves középiskolásként itt vállalt nyári munkát, elektronikai lapkákat szerelt össze. A Homestead középiskolában tanult tovább, és egyre többet foglakozott elektronikával. Akkoriban ismerkedett össze a komputerzseni Steve Wozniakkal.
Szülei nyomására ment főiskolára, de hamarosan lemorzsolódott, és buddhista lett. 1974-től az Atari cégnél dolgozott videójáték-fejlesztőként. Közben bejárta Indiát. Wozniakkal jól megértették egymást, előbb a komputerkedvelők klubjába jártak, majd 1976. április 1-jén társulásként megalapították az Apple Computer Incorporatedet.
Az 1978-ban garázsban összetákolt Apple I-nek sem billentyűzete, sem képernyője nem volt, a vásárlóknak maguknak kellett volna összeszerelniük a gépet, amelyet 666,66 dolláros áron kínáltak. Az Apple I is sikeres volt, de az Apple II már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett, beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére. A Macintosh 1984-ben került a piacra. A gép jól fogyott, de Jobs maximalista volt, és 1986-ban a cégen belüli konfliktusok miatt az Apple elhagyására kényszerült.
Megalapította a NeXT Computert, amelynek drága munkaállomásai sohasem váltották be a megálmodójuk által hozzájuk fűzött reményt. Nagyobb sikerrel járt azonban a Pixar Animation Studios megvásárlásával, amely később a Némó nyomában animációs filmmel és a Toy Sory sorozattal hódította meg a világot.
A NeXTet 1996-ban végül az Apple vásárolta fel, és Jobs egy éven belül ismét a cég élére került. 2001-ben mutatta be az iPod zenelejátszót, amivel megkezdődött a cég szédítő felemelkedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott, 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone, 2008-ban az App Store, majd 2010-ben az iPad debütálásával.
Először 2004-ben tudatta alkalmazottaival, hogy rákos, és 2009-ben titokban májátültetésen esett át. Az Apple alapítója együttműködött első hivatalos életrajzának megírásában, de a kötet megjelenését már nem élhette meg. 2011. október 5-én hunyt el hasnyálmirigyrákban. Az életrajzi könyv Walter Isaacson tollából egy hónap múlva jelent meg a Simon and Schuster kiadó gondozásában.
Ötleteivel és készülékeivel – például az iPoddal – megváltoztatta a zenevilágot, ezért 2011 decemberében posztumusz Grammy-díjjal tüntették ki.
2011. év végén készítette el Tóth Ernő szobrászművész Jobs életnagyságú bronzszobrát, amelyet a budapesti Graphisoft Parkban, a szoftvergyártó cég épülete előtt állítottak fel. 2013-ban Kalifornia történelmi örökségének része lett egykori Silicon Valley-i otthona, az egyszerű ház, ahol nevelkedett és első számítógépeit építette. Az Egyesült Államokban 2015-ben postai bélyeget adnak ki képmásával.
