Szemerédi Endre Abel-díja a magyar matematika, a magyar tudomány ünnepe is – hangzott el szerdán a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtótájékoztatón.
Szász Domokos matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke Szemerédi Endrét méltatva kiemelte, hogy nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásokat folytat. Legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál 1936-ban megfogalmazott sejtésének bizonyítása, valamint az ehhez kapcsolódó, úgynevezett regularitási lemma megalkotása, a nevezetes Szemerédi-tétel megfogalmazása és bizonyítása.
„Igen sokoldalú tudósról van szó, akinek munkásságát ezer év múlva is ismerik majd” – hangoztatta Szász Domokos.
Mint kifejtette, amíg nem létezett az Abel-díj, a matematikai Nobel-díjnak a Fields-érem és a Wolf-díj számított. 2001-ben alapították az elismerést Niels Henrik Abel norvég matematikus születésének kétszázadik évfordulóján. 2003-ban adták át először.
„Amióta létrehozták, az Abel-díj számít matematikai Nobel-díjnak” – fogalmazott Szász Domokos. Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság budapesti nagykövete különleges örömnek nevezte, hogy az idén 10. alkalommal odaítélt Abel-díjat egy magyar tudós veheti át. A díjjal minden évben a világ legkiemelkedőbb matematikusai közül egyet ismernek el. Immár második alkalommal részesült Abel-díjban magyar származású tudós, 2005-ben Peter Lax magyar származású amerikai tudós vehette át. Ez a világhírű magyar matematikai kutatás kiválóságának elismerése is egyben.
A nagykövet felolvasva az Abel-díj Bizottság hivatalos közleményét, kiemelte, hogy a magyar tudós a diszkrét matematikához és az elméleti számítástechnikához való alapvető hozzájárulásáért érdemelte ki a díjat, valamint azon mélyreható és hosszú távú hatás elismeréséül, amit ez a hozzájárulás az additív számelméletre és ergodikus elméletre gyakorolt.
Mint elmondta, Szemerédi Endrének már gratulált a Norvég Tudományos Akadémia főtitkára, valamint a Norvég Királyság oktatási minisztere. A magyar tudós május 22-én V. Harald norvég királytól veheti át a díjat. „A magyar matematikusok, az egész magyar tudósközösség joggal lehet büszke Szemerédi Endrére” – fogalmazott Siri Ellen Sletner.
Szemerédi Endre rövid felszólalásában azt emelte ki, hogy a díj a magyar diszkrét matematikának is szól, amely nagyon sokáig háttérbe szorult, csupán az utóbbi 20-30 évben került reflektorfénybe.
„A források szűkössége ellenére mindmáig világszínvonalú a magyar tudomány, a magyar matematika, a magyar fizika, a hazai alapkutatások” – mutatott rá Szemerédi Endre.
Az Abel-díjjal kapcsolatban megjegyezte, hogy sok más matematikus jobban megérdemelte volna, de „nincs joga felülbírálni a díjbizottság döntését.”
A diszkrét matematika olyan struktúrákat vizsgál, mint a gráfok, sorozatok, geometriai konfigurációk. Ilyen struktúrák matematikája képezi a számítógéptudomány és az információelmélet alapjait. Például az internethez hasonló kommunikációs hálózatok leírhatók és elemezhetők a gráfelmélet eszközeivel, és a hatékony számítási algoritmusok tervezése alapvetően a diszkrét matematika révén szerzett ismeretekre támaszkodik. Szemerédi Endre forradalmasította a diszkrét matematikát szellemes és eredeti technikák bevezetésével és számos alapprobléma megoldásával.
