100 éve, 1920. február 2-án halt meg Jernyén (ma Jarovnice, Szlovákia) Szinyei Merse Pál, a magyar plein air festészet megteremtője.
Nemcsak kora, de Szinyei egyénisége is szinte összeegyezhetetlen ellentmondásokat hordott magában. Szinyei Merse Pál Szinyeújfaluban született 1845. július 4-én és 1920. február 2-án halt meg Jernyén (ma Jarovnice, Szlovákia).
A plein-air festés, a napfényt, a tárgyakat körülvevő atmoszférát s érzékeltető ábrázolás a francia impresszionisták törekvéseivel egy időben, de tőlük függetlenül jutott érvényre Szinyei Merse Pál korai alkotásaiban. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). Művészetének kezdeti szakaszában Münchenben festett plein-air tanulmányai közül A hinta, ez a friss, üde színezésű jelenet az alakok szabad, laza csoportfűzésével, természetes mozdulataival, a hinta könnyű repülésével, a napsütötte falon, a ruhákon vibráló napfoltokkal a legszebbek egyike.
Szinyei kezdeményezését ugyanúgy kigúnyolták, mint az impresszionistákét: ezt a képét egyik kollégája „Modebild”-nek, „divatkép”-nek nevezte, mert az akkori divat szerint és nem régi kosztümökben vagy népviseletben festette meg alakjait. Bodnár Éva művészettörténész szerint Szinyeit ez elkedvetlenítette, s a tervezett nagyobb változatot nem is festette meg.
Később Rippl-Rónai Józsefnek ajándékozta cserébe egy kis japán fametszetért, s tulajdonképpen Rippl-Rónai fedezte fel, mint korai impresszionista remekművet. Nem is igen akart tőle megválni, akkor sem, amikor a müncheni Neue Pinakothek 4000 márkáért akarta megvásárolni. Később a magyar származású, Münchenben élő kiváló műgyűjtő, Nemes Marcell 15 000 koronás ajánlatának mégsem tudott ellenállni. Így került a vázlat 1933-ban Nemes Marcell hagyatékából a Szépművészeti Múzeumba. A festmény ma megtekinthető a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában
