Tegnap délután zsúfolásig megtelt moziterem várta Ljudimila Ulickaját a Puskin moziban, Budapesten. S bár törött karja miatt az orosz írónő a dedikálást már nem tudta elvállalni, gondolatait és élményeit mindenkivel megosztotta. Új könyvéről, az Imágóról nemsokára a Cultura is beszámol.
Ljudmila Ulickaja új regénye, az Imágó most jelent meg Moszkvában, s szinte ezzel egy időben adta ki a Magvető, Goretity József fordításában, magyarul. A könyv bemutatójára megtelt a Puskin mozi nagyterme, több mint háromszázan voltak kíváncsiak az orosz írónőre, a lépcsőkön s a földön is ültek rajongói. A várt dedikálás azonban elmaradt, Ulickaja a napokban eltörte a jobb kezét – s gipsszel a csuklóján kedvesen elbeszélgetett ugyan fordítójával, de az írást (az aláírást) nem vállalta.
Szó esett gyermek- és ifjúkoráról, a bezártság éveiről, a hatalomról, és a személyes függetlenség állandó kereséséről. Az Imágó nagyjából egy emberöltő, a Sztálin halálától a Gorbacsov éráig eltelt jó 30 év történetét dolgozza fel, három jó barát életét bemutatva. A könyvről rövidesen beszámolunk olvasóinknak részletesen is.
Az írónő optimizmusa legyen velünk addig, aki megnyugtatott mindenkit a szerda esti bemutatón, mondván: az írók mindenütt és mindig túlélik a hatalom bitorlóit.
Ljudmila Ulickaja, Imágó c. könyvéből egy részlet itt olvasható.
