Temesi Ferenc Kossuth-díjas író Por című szótárregénye a modern magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye – klasszikussá érett, mégis máig megőrizte izgalmasságát.
November 30-án ünnepli hetvenedik születésnapját Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a Por című szótárregény szerzője.
„1949-ben születtem Szegeden. Ott végeztek velem az iskolák is. Egy halálos autószerencsétlenség miatt hagytam el szülővárosomat 1974-ben. Azóta Budapesten élő szegedi író vagyok.”
Szegeden született 1949. november 30-án, szülei tanítók voltak. Ahogy egy önéletrajzában írja, gyerekkorában hadvezérnek készült, majd festeni próbált, végül az írás mellett döntött. Kiváló nyelvérzékének köszönhetően könnyedén megtanult oroszul, németül, franciául és angolul is. A gimnáziumi tanulmányi versenyeken elért eredményei miatt felvételi nélkül került be a szegedi egyetem magyar-angol szakára, ahol 1974-ben szerzett diplomát Déry Tibor költészetéről szóló szakdolgozatával. Fiatalon szerepelt iskolai színpadon, a szegedi könnyűzenei életnek is ismert alakja volt, több zenekarban játszott. Huszonhárom évesen súlyos autóbalesetet szenvedett, vele utazó szerelme meg is halt. A tragédia következménye sikertelen öngyilkossági kísérlet, majd a Szegedről, az emlékek elől való menekülés volt. Budapesten előbb az Egyetemi Könyvtárban talált munkát, majd a Fiatal Művészek Klubjának művészeti vezetője lett.
1975-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, ettől kezdve szabadúszó író, műfordító. Első könyve, a játékos, ironikus, a hagyományos elbeszélés megszüntetésére irányuló írásokat tartalmazó Látom, nekem kell lemennem című novelláskötet 1977-ben jelent meg, és kedvező kritikákat kapott. Az ezt követő időszak az érlelődés korszaka volt, első regénye formálódott benne. 1983-ban részt vett a One World Poetry költészeti világfesztiválon Amszterdamban, s hosszabb-rövidebb utazásokat tett az európai országokban.
Több mint háromévnyi folyamatos írás után 1986-87-ben megjelent első, s mindmáig talán legolvasottabb, legsikeresebb regénye, a Por első és második kötete. A mű „a szótár- és lexikonformával való játék” keretében íródott realista önéletrajzi fogantatású családregény, a hagyományos módon megírt történeteket az író szótár formában szerkesztette meg. A Porral kezdődő regényciklus második darabja az 1993-as Híd volt, amelynek cselekménye „a tarot és a kínai pálcikás jövőmondás köré szerveződött”, a ciklus harmadik darabjában, az 1996-os Pest címűben a kínai harcművészet 36 titkos hadicsele adja a mű szervező erejét.
„Az élet olyan, mint egy mozi, ahová későn ülsz be, aztán megpróbálod kitalálni a cselekményt. Mint magadat.”
A nem hagyományos forma keretein belül megvalósuló történetmesélés több regényében is visszatért: a Királyáldozatban egy rendhagyó szerelemről mesél a sakkjátszma lépései szerint, a Kölcsön idő lapjain egy képzeletbeli folyóirat számaiból, folytatásos cikkeiből bontakozik ki a regény bonyolult szövedéke.
2008-ban Amszterdam stb. címmel jelent meg regénye, 2012-ben Bartókról írt monumentális művet, életrajzi tényeken alapuló könyvet, áltényregényt, ahogy ő maga definiálta a műfajt. 2013-as Apám című művében több száz oldal besúgói jelentésre alapozva írta meg apja sorsát, aki visszautasította, hogy spicli legyen. Legutóbb 2018-ban jelent meg könyve, a 49/49 című regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, de csupán negyven év elteltével teljesedik be.
A regények mellett esszéi, elbeszélései, műfordításai is megjelentek, írt drámát, s ő volt a Zsigmond Dezső rendezte A rózsa vére (1998) című film egyik forgatókönyvírója is.
1988-ban hosszabb utazást tett Kínában, ebben az évben ösztöndíjasként részt vett az Iowai Írói Program munkájában, 1991-ben előadásokat tartott Mexikóban, a VI. Nemzetközi Írói Szimpozionon. 1977-től a Művészeti Alap, 1984-től a Magyar Írószövetség, 1987-től a magyar PEN Club, 2004-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Munkásságáért több elismerést is kapott, 1988-ban József Attila-, A Jövő Irodalmáért-, 1992-ben Nagy Lajos-, 2002-ben Pro Literatura-, 2007-ben Szépirodalmi Figyelő-díjat. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2011-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjával tüntették ki. 2014-ben Kossuth-díjat kapott műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként. 2019-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetésben részesült. Híd című regénye 1993-ban az év könyve lett.
