Temessy Hédi színésznő, érdemes művész 1925. május 6-án született. Játszott az Ég a város, ég a ház is; Jób lázadása; Régi idők focija; Szeressük egymást gyerekek!, valamint a Hangyaboly, az Abigél és a Hamvadó cigarettavég című filmekben és tévéfilmekben.
Temessy Hédi Temesi Hedvig néven Budapesten született, 1925. május 6-án. Német anyanyelvű szülei három gyermeket neveltek, tisztes szegénységben, kevéske magyar nyelvtudással, örökös idegenként magyar földön. A szülők a gyerekekkel németül beszéltek, a kislány Hédi is csak az közvetlenül az elemi iskola előtt ismerkedett meg a magyar nyelvvel.
Kezdettől fogva ő volt az osztály szavalója, minden iskolai rendezvényen fellépett, de nem készült színi pályára, pedagógus akart lenni. Elvégezte az Állami Tanítóképzőt, de katedrán soha nem állt, pedig az egész család várta, hogy kenyérkereső legyen. Amikor egy vöröskeresztes versenyen a tanítóképző igazgatója szavalni hallotta, nyomban behívatta az apját, s közölte vele, hogy leányának színpadon a helye. A családfő megütközött ugyan, de azért nem ellenkezett, így Hedvig 1944-ben sikeres felvételi vizsga után a Színiakadémia hallatója lett.
Tehetségének köszönhetően még tanulmányai befejezése előtt kisebb szerepeket kapott
a Vígszínházban, sőt rábízták Priestley Visszafelé az úton című színművének női főszerepét, partnere a darabban Ajtay Andor volt. A főiskolán azonban épp emiatt támadtak nehézségei, a próbák miatt a délelőtti foglalkozásokon nem tudott részt venni. Felmentés iránti kérelmét a vezetőség elutasította, ennek ellenére ő továbbra sem látogatta a délelőtti órákat. Három hónappal a diplomaosztás előtt, folyosói hirdetőtáblán megjelent közleményből tudta meg, hogy megszűnt az Akadémia hallgatója lenni, ezzel egyidejűleg az „osztályellenség” címkét is megkapta. Végül Rátkai Márton segített rajta, 1948-ban az ő Színészegyesületi Iskolájában kapott diplomát.

Pályafutását Várkonyi Zoltán Művész Színházában kezdte, az államosítás után a Belvárosi Színház, majd a Petőfi Színház tagja volt. 1958 és 1977 között a Jókai Színházban, a Nemzeti Színházban illetve a Thália színházban játszott.
A színpadon eltöltött évek alatt volt néhány kiemelkedő alakítása, ezek közül így idézte fel az egyiket: „Warrenné mestersége a József Attila Színházban. Ladomerszky Margit lányává fogadott. Bár játszotta korábban a szerepet Mészáros Ágival és Ferrari Violettával is, állította: én voltam a legangolabb.”
Temessy Hédi azonban a színházban mégsem igazán tudta kibontakoztatni tehetségét, a kamera azonban annál jobban szerette. Mivel saját magát is inkább tartotta filmszínésznőnek, a József Attila a Jókai és a Nemzeti Színházban eltöltött évek után a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának tagja lett 1977-ben, és 1985-től fokozatosan csökkentette színházi fellépéseit.
Úriasszonyokat, büszke tartású, erős nőket formált meg színpadon
Vivie (G.B. Shaw: Warrenné mestersége), Anitra (Ibsen: Peer Gynt), nagy sikere volt Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című drámájának címszerepében. Számos magyar filmben nyújtott emlékezetes alakítást: Dőry Máriát játszotta a Különös házasságban (1951), Magdalénát a Rokonokban.

A Móricz Zsigmond regénye alapján Máriássy Félix rendezésében forgatott Rokonokban olyan színésztársak mellett játszhatott, mint Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor, Pécsi Sándor, Gobbi Hilda vagy Gózon Gyula. E két filmszerep után, az osztályharc éleződése idején – előtte is rejtélyes okokból – ő lett a letűnt világ jelképe, szerepeket alig kapott, többször is volt évekig szerződés nélkül. A népszerűség rosszul hatott pályájára, ugyanis olyan megkapóan alakította a megesett úrilányt, hogy jó időre beskatulyázták.
1977-től már nem játszott színpadon, a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának lett a tagja, ezt a döntését később sem bánta meg. Apácafőnöknőt alakított a Hangyabolyban (1971), diakonisszát az Abigélben (1978), Andrássy grófnét a Vörös grófnőben (1985), zsidó feleséget a Jób lázadásában (1983), fejedelemasszonyt a Tizenhat város tizenhat lánya című tévéfilmben. Surányi András rendezésében 1999-ben készült a Film…, melyben Darvas Ivánnal együtt idős nyugdíjas házaspárt alakítanak. A megrendítő alkotásban nyújtott játékáért 2000-ben, a 31. Magyar Játékfilm Szemlén a legjobb női alakítás díját kapta. Anarchisták című utolsó filmjét halálának évében forgatta, a nézőktől a Karády Katalin életéről készült, Hamvadó cigarettavégben búcsúszott, ahol a Főhercegasszonyt játszotta.
Temessy Hédi a magánéletében Gobbi Hilda színésznő mellett találta meg a boldogságot; hosszú évekig éltek együtt. 2001. május 29-én halt meg Budapesten.
Munkásságát 1982-ben érdemes művészi címmel honorálták, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
