Váltóáram, rádióvezérlés, vezeték nélküli energia, mesterséges villámok – A 170 éve született Nikola Tesla olyan találmányokat és elképzeléseket hagyott az utókorra, amelyek közül sok csak évtizedekkel később vált valóra. A legendás feltaláló életét ma is különös történetek és meglepő érdekességek övezik.
Tudtad? Nikola Tesla már akkor a vezeték nélküli világot álmodta meg, amikor ez még sci-finek számított
A zseni, aki a jövőből érkezett
170 éve, 1856. július 10-én született a mai Horvátország területén, Smiljanban Nikola Tesla, akit sokan minden idők egyik legnagyobb feltalálójának tartanak. Bár neve ma leginkább az elektromossággal kapcsolódik össze, érdeklődése messze túlmutatott ezen: a rádiózástól a robotikáig, a vezeték nélküli kommunikációtól a megújuló energiákig számos olyan elképzelése volt, amelyek korát jóval megelőzték.
Budapesten született meg a nagy ötlet
Kevesen tudják, hogy Tesla egyik legfontosabb felismerése Magyarországhoz kötődik. 1882-ben Budapesten fogalmazta meg a forgó mágneses mező elvét, amely később a váltóáramú motorok és generátorok alapja lett.
Nem sokkal később a Ganz-gyárhoz és a Puskás fivérekhez is kapcsolódott, majd Párizsba, onnan pedig Amerikába vezetett az útja.
Négy centtel érkezett Amerikába
1884-ben New Yorkba utazott. A legenda szerint mindössze négy cent volt a zsebében, egy ajánlólevele Thomas Edison számára, néhány saját verse és egy repülőgép terve.
Edison alkalmazta ugyan, de kapcsolatuk hamar megromlott. A két zseni másként gondolkodott az elektromosság jövőjéről: Edison az egyenáramot, Tesla a váltóáramot tartotta a fejlődés útjának. Az úgynevezett „áramok háborúját” végül Tesla és támogatója, George Westinghouse nyerte meg, a világ villamosenergia-hálózata pedig máig az ő rendszerére épül.
A férfi, aki villámokat készített
Tesla előadásai igazi látványosságnak számítottak. Saját testén vezetett át nagyfeszültségű váltóáramot, hogy bebizonyítsa annak biztonságát, laboratóriumában pedig mesterséges villámokat idézett elő.
1891-ben alkotta meg a Tesla-tekercset, amely ma is számos elektronikai berendezés működésének alapja, és amelynek látványos elektromos kisülései máig lenyűgözik a közönséget.
Megálmodta a vezeték nélküli világot
A legtöbben ma a Wi-Fi vagy a mobiltelefon korában gondolnak a vezeték nélküli kommunikációra, Tesla azonban már több mint száz éve egy olyan világot képzelt el, ahol információk és energia kábelek nélkül jutnak el bárhová.
New York mellett építette fel híres Wardenclyffe-tornyát, amelyet világméretű kommunikációs és energiaátviteli rendszernek szánt. A beruházást azonban finanszírozója, J. P. Morgan leállította, amikor világossá vált, hogy Tesla tervei szerint az energia bárki számára szabadon hozzáférhetővé válhatott volna.
Távirányítás? Már 1898-ban bemutatta
Sokan a modern drónok és robotok előfutárát látják Tesla egyik legismertebb bemutatójában.
1898-ban rádióhullámokkal irányított egy csónakot a New York-i Madison Square Garden közönsége előtt. A nézők egy része azt hitte, varázslatot lát, mások szerint egy apró ember ült a hajó belsejében.
Pedig ez volt a világ egyik első működő távirányítású szerkezete.
Közel félszáz nyelv helyett… tizenegy
Tesla rendkívüli nyelvérzékkel rendelkezett. Tizenegy nyelven beszélt, köztük szerbül, angolul, németül, franciául, olaszul, csehül és magyarul is. Emellett kivételes memóriájáról is ismert volt: gyakran egész könyveket tudott szó szerint felidézni.
Ahogy korábbi cikkeinkben is felidézzük, Tesla nemcsak találmányaival, hanem szokásaival is kitűnt. Ötéves korában családi tragédia rázta meg életét, bátyja máig tisztázatlan körülmények között meghalt egy balesetben. Valószínűleg követően fejlődtek ki Teslában azok a szokatlan, furcsa tulajdonságok, melyek leginkább a zsenikre jellemzők, ezek végigkísérték szinte egész életét. Kényszeresen ragaszkodott bizonyos rituálékhoz, különösen vonzódott a hármas számhoz, és szenvedélyesen etette a New York-i galambokat. Soha nem nősült meg, mert úgy vélte, a tudomány iránti elkötelezettség nem fér össze a családi élettel.
A Nobel-díjat nem kapta meg – a világ mégis őt ünnepli
Sokáig tartotta magát a történet, hogy Thomas Edisonnal közösen Nobel-díjat kapott volna, ám ez soha nem történt meg. Elismerésekből azonban így sem volt hiány: 1917-ben megkapta az Amerikai Villamosmérnökök Egyesületének Edison-érmét, később pedig a tudomány egyik legfontosabb mértékegysége is az ő nevét vette fel: a mágneses indukció SI-egysége a tesla (T).
Nikola Tesla 1943. január 7-én hunyt el New Yorkban. Halála után dokumentumainak jelentős részét az amerikai hatóságok lefoglalták, mivel katonai szempontból is értékesnek tartották kutatásait.
Ma Belgrádban működik a Nikola Tesla Múzeum, ahol több mint 160 ezer oldalnyi kézirat, rajz, fénykép és terv őrzi munkásságát. Hagyatéka 2003 óta az UNESCO Világemlékezet Programjának része.
Több mint nyolcvan évvel halála után Tesla neve továbbra is a tudományos zsenialitás szimbóluma. Számos elképzelése ma is kutatások tárgya, miközben mindennapjaink elektromos eszközei, energiaellátása és vezeték nélküli technológiái is az ő úttörő felismeréseire épülnek. Az idő őt igazolta: Nikola Tesla valóban a jövőt látta maga előtt.
