Egzotikus táncosnő, végzetes csábító vagy a történelem legismertebb bűnbakja? Mata Hari élete ma is tele van megválaszolatlan kérdésekkel és lenyűgöző legendákkal.
Ki volt valójában Mata Hari?
Ha van történelmi alak, akinek neve szinte egybeforrt a kémkedéssel, az Mata Hari. A holland születésű táncosnőből lett világhírű előadóművész és feltételezett kettős ügynök alakját máig mítoszok övezik. Bár sokan minden idők legveszélyesebb kémnőjeként emlegetik, a történészek ma már úgy vélik, legendája jóval nagyobb volt, mint valódi hírszerzői szerepe.
.jpg)
Nem volt sem hercegnő, sem papnő
Margaretha Geertruida Zelle – későbbi művésznevén Mata Hari – 1876. augusztus 7-én született a hollandiai Leeuwardenben. Mata Hari gondosan felépítette saját mítoszát. Előszeretettel mesélte, hogy indiai hercegnő felmenőkkel rendelkezik, gyermekkorát pedig hindu templomokban töltötte, ahol papnőktől tanulta a szent táncokat.
A valóság ennél jóval prózaibb volt. Jómódú kalapos lányaként nőtt fel Hollandiában, polgári nevelést kapott, egzotikus múltját pedig később, párizsi karrierje érdekében találta ki. A közönség pedig örömmel hitt a titokzatos keleti hercegnő történetében.
Egy újsághirdetés változtatta meg az életét
Kevésbé ismert, hogy házassága egy újsághirdetéssel kezdődött. A fiatal Margaretha egy holland gyarmati tiszt házassági felhívására jelentkezett, majd férjével a Holland Kelet-Indiára, a mai Indonéziába költözött.
Itt ismerkedett meg a jávai kultúrával és táncokkal, amelyek később művészetének alapját adták. Házassága azonban tragédiákkal és erőszakkal volt terhes: egyik gyermeke rejtélyes körülmények között meghalt, kapcsolatuk pedig válással végződött.
A nő, aki meghódította Párizst
1905-ben Párizsban mutatkozott be először Mata Hariként. Előadásai inkább színházi látványosságok voltak, mint hiteles keleti táncok, ám a századforduló Európája rajongott minden egzotikusért.
A hétfátyoltáncával és titokzatos történeteivel rövid idő alatt a francia főváros egyik legkeresettebb sztárja lett. Arisztokraták, diplomaták, bankárok és katonatisztek versengtek a társaságáért.
Ahogy a Cultura.hu-n már írtunk arról, hogy Mata Hari legalább annyira saját maga által megalkotott legenda volt, mint valódi személyiség: pontosan tudta, hogyan kell a közönséget lenyűgözni.
Valóban kém volt?
Ez a kérdés több mint száz éve foglalkoztatja a történészeket.
Az első világháború idején kapcsolatba került a német hírszerzéssel, később pedig a franciáknak is felajánlotta szolgálatait. Ma már sok kutató úgy véli, hogy valóban adott át bizonyos információkat, de ezek jelentősége csekély volt, és messze nem indokolták azt a hírnevet, amelyet később kapott.
A legtöbb történész szerint inkább naiv kalandornak bizonyult, mint profi titkos ügynöknek.
Bűnbak lett a háborúban?
1917 februárjában a francia hatóságok letartóztatták, majd hadbíróság elé állították.
A per során hét vádpontban találták bűnösnek, és halálra ítélték. A háború ekkor már súlyos veszteségeket követelt Franciaországtól, a közvélemény pedig felelősöket keresett. Sok történész szerint Mata Hari látványos pere inkább politikai üzenet volt, mint valódi igazságszolgáltatás.
Igazak a kivégzés legendái?
Kevés történelmi személy kivégzését övezi annyi legenda, mint Mata Hariét.
A legismertebb történet szerint nem engedte bekötni a szemét, és nyugodtan nézett szembe a kivégzőosztaggal. Más változatok szerint csókot dobott katonáinak, vagy éppen szándékosan kibontotta kabátját, hogy megzavarja őket. Ezek hitelessége máig vitatott, de jól mutatják, milyen gyorsan mítosszá vált már életében is.
Annyi bizonyos, hogy 1917. október 15-én, a vincennes-i erődben kivégezték. Holttestét senki sem igényelte, ezért anatómiai célokra átadták egy intézetnek, később pedig nyoma veszett.
A legenda tovább élt
Halála után Mata Hari neve a femme fatale és a titkos ügynök szinonimájává vált. Számos regény, színdarab és film dolgozta fel életét. A leghíresebb filmes alakítás Greta Garbóé volt, de Jeanne Moreau és Sylvia Kristel is megformálta a legendás táncosnőt.
Mata Hari története azért maradt ennyire izgalmas, mert a valóság és a fikció szinte elválaszthatatlanul összefonódott benne. Nemcsak kém volt – vagy éppen nem volt az –, hanem egy olyan nő, aki saját magából teremtett legendát, és akinek neve másfél évszázaddal születése után is a titokzatosság, a csábítás és a történelem egyik legnagyobb rejtélyének jelképe.
