Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Tolkien tündérmesés világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Tolkien tündérmesés világa

Szerző: / 2013. szeptember 2. hétfő / Kultúra, Irodalom   

J.R.R. Tolkien - Reads and Sings Lord of The Rings borító„Lehet, hogy az út, amelyet kinek-kinek követnie kell, már ott húzódik a lába előtt, csak látni nem látja.” Tolkien nevét ma mindenki ismeri a világon, műveit olvasni egyszerre szórakozás és tanulás. J. R. R. Tolkien 40 éve halt meg.

John Ronald Reuel Tolkien (J. R. R. Tolkien) irodalomtörténész, regényíró, A Gyűrűk Ura szerzője 40 éve, 1973. szeptember 2-án halt meg. Német bevándorló bankár édesapja és angol anyja két évvel születése, 1892. január 3. előtt költözött Afrikába, ott is házasodtak össze. Tolkien apja 1896-ban egy trópusi betegségben meghalt, így anyja – két kicsi fiával – visszatért Angliába, ahol 1900-ban áttért a katolikus hitre.

A fiúk neveltetését katolikus szerzetesek irányították, s miután 1904-ben teljes árvaságra jutottak, anyjuk gyóntatópapja, Francis Morgan atya gondoskodott szállásukról, megélhetésükről és természetesen taníttatásukról is. Tolkien a birminghami King Edward Schoolban, majd az oxfordi Exeter College-ban folytatta tanulmányait.

J.R.R. Tolkien (Forrás: tolkien.co.uk)Főként a nyelvészet érdekelte, az angolszász és az óangol mellett megismerkedett a kihalt gót nyelvvel is, és ez erős hatást gyakorolt rá. Játékból kialakított egy új ősgermán nyelvet, az újgótot – célja nem egy kommunikációt segítő nyelv létrehozása, csupán a szépség és a jelentés egyesítése volt. Később kezébe került a Kalevala angol fordítása és annyira megragadta a finn mitológia, hogy megtanult finnül, csak hogy eredetiben olvashassa. Mivel a finn közel állt nyelvesztétikai elképzeléseihez, felhagyott az újgóttal kapcsolatos munkájával és egy új nyelvet kezdett alkotni – ebből fejlődött ki később a quenya, a tündenyelv. Élete során összesen tizenöt mesterséges nyelvet alkotott, s a valóságban tucatnyi európai nyelven beszélt folyékonyan.

„Úgy hatott rám, mint a háború 1914-es kitörése, mikor felfedeztem, hogy a «legendák» függenek attól a nyelvtől amelyhez tartoznak; de egy élő nyelv ugyanúgy függ a legendáitól, melyeket tradicionálisan közvetít. […] A volapük, eszperantó, ido, novial, stb. stb. mind holtak, sokkal inkább mint az ősi, már nem használt nyelvek, mivel a létrehozójuk soha nem talált ki eszperantó legendákat…” (J. R. R. Tolkien Mr. Thompsonnak írott leveléből, 1956)

Egyetemi tanulmányai befejeztével, 1916-ban elvette Edith Mary Bratt-et, akit már tizenéves kora óta ismert. Nem sokkal később a francia hadszíntérre vezényelték, ahol részt vett a somme-i csatában, de megbetegedett és hazaküldték. A kórházban kezdte írni azokat a meséket, amelyekből megszületett a Szilmarilok, amely csak halála után jelnet meg, bár ez a Gyűrűk ura előzménye.
A háború befejeztével előbb a híres oxfordi angol szótár kiadásán dolgozott, majd angol nyelvtörténetet és irodalmat tanított a leedsi egyetemen. 1925-ben tért vissza Oxfordba, ahol először a Pembroke College-ban, majd a Merton College-ban tanított.

J. R. R. Tolkien tudományos igényű írásai legtöbbször csak a kutatók érdeklődésére tartanak számot, ez a kötet mégis minden magyar Tolkien-olvasó számára érdekes olvasmány lehet. Ezeket az írásokat ugyanis Tolkien nem kimondottan a szakmai közönségnek, inkább előadásnak szánta, épp ezért kitűnő keresztmetszetét adják szakmai érdeklődésének és tudományos munkájának.
A Szörnyek és ítészek című kötetben olvashatunk Beowulfról, az óangol költészetről, a Sir Gawain és a Zöld Lovagról. A magyar közönség Tolkient olvasva az egyik legjobb kommentátorral találkozhat ebben a kötetben; fejtegetései a tündérmesékről, a valós és fiktív nyelvekről, a fordításról vagy az oxfordi egyetemről kiválóan mutatják műveltségét, kultúrtörténeti és irodalmi gondolkodásának széles horizontját. Tolkien egyik legfontosabb háttér-kötete” ez, amelyben külön talán kevés szó esik az általa teremtett Középföldéről, mégis az irodalomról, kultúráról, nyelvről szóló érzékeny elemzések mögött bepillantást nyerhetünk Tolkien írói hátterébe, abba a kamrába vagy könyvtárba, ahonnan az ő Középföldéje előbukkant.

A Hobbittól A Gyűrűk Ura trilógiáig

Gyerekeinek mesélte először Zsákos Bilbó Baggins, a félénk hobbit történetét, aki meglepetésektől hemzsegő kalandok részese lesz. A gyerekeknek nagyon tetszettek a mesék, ezért Tolkien 1930-tól lejegyezte azokat. 1937-ben látott napvilágot első híressé vált műve, a The Hobbit (magyarul 1975-ben Babó címmel, Szobotka Tibor fordításában).

Tolkien új világot talált ki, az általa megálmodott Középfölde földrajzát, nyelvét, irodalmát, történelmét, mitológiáját, sőt még élővilágát is aprólékosan kidolgozta. Számos próbálkozás, kitérő, általa vagy a kiadó által nem megfelelőnek tartott kísérlet után így született meg A Gyűrűk Ura trilógia. Tolkien tizenhét évig dolgozott a három köteten: 1954-ben jelent meg A Gyűrű szövetsége (magyarul 1969, Réz Ádám és Göncz Ádám fordításában) és A két torony (magyarul 1970), 1955-ben A király visszatér (magyarul 1970). A második és a harmadik részt Göncz Árpád, a verseket Tandori Dezső ültette át magyarra. A magas kockázat miatt egyébként a könyvek olyan megállapodással jelentek meg, hogy az író mindaddig nem kap sem előleget, sem szerzői jogdíjat, amíg a kiadás el nem éri a nullszaldót, viszont ez után a nyereségből jelentős részesedése volt.
Bár a trilógia szinte kínálta magát a megfilmesítésre, jogi és technikai nehézségek miatt csak 1978-ban készült belőle rajzfilm. A trilógia első részének filmváltozata 2001-ben négy, a második 2002-ben kettő, míg a harmadik – rekordnak számító – 11 Oscar-díjat kapott. Hasonló közönségsikerrel adaptálta filmre A hobbit Tolkien azonos című regényének feldolgozását Peter Jackson A Gyűrűk Ura előzményfilmjeként.

Tolkien 1959-ben visszavonult oxfordi állásából, és 1968-ban feleségével egy csendes tengerparti kisvárosba, Bournemouthba költözött. A királynő 1972-ben Brit Birodalmi Érdemrendet adományozott neki, és az oxfordi egyetem is díszdoktorává avatta.

Ars poeticájára a Jelentéktelen levél (Leaf by Niggle) című elbeszélése a legjobb példa: ennek hőse egy olyan festő, aki egész életében egy fáról készít képet, de azt állandóan átdolgozza. J. R. R. Tolkien 1973. szeptember 2-án hunyt el Bournemouthban.
Feleségével közös sírban nyugszik, a sírfeliraton felesége neve után a Luthien, az övé után a Beren szót vésték. (Beren és Luthien románca A Gyűrűk Ura-legendárium – Tolkien szerint – legfontosabb és legszebb szerelmes románca.)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek