„Fúj a szél, szakad az eső. Kánikula és szárazság van. Éjszaka egy méteres hó esik, majd másnapra elolvad. Frontok jönnek – fáj a fejünk. Frontok mennek – agresszívak leszünk. Érhetetlen? Mit tehetünk?”
Vahl Tamás elismert magyar üzletember életének húsz évét a multinacionális cégek világában töltötte. A zsiráf nyaka két évtized tapasztalatát fogalmazza meg fordulatos, szórakoztató és közérthető nyelven – egyszerre szól leendő munkavállalókhoz, multiknál dolgozókhoz, a cégek vezetőihez és a politikai döntéshozókhoz.
Vahl Tamás saját tapasztalatain túl más cégvezetők tanácsát és véleményét is kikérte, így A zsiráf nyaka olyan sűrű információ és véleménygyűjtemény, melyre korábban nem volt még példa a magyar gazdasági életben.
Ez a könyv annak szól, aki
– jövendőbeli munkavállaló: ez a könyv ad néhány orientációs pontot, ami megkönnyíti elviselni következő évtizedek betanuló időszakát, ha multihoz szegődne,
– tulajdonos: minden multinak megvan az a pontja, ahol sebezhető, de sokkal nagyobb esély van megtalálni azokat a területeket, ahol van mód az együttműködésre,
– politikus: használhatja, ami jó, okos szabályozással pedig korlátozhatja, ami káros egy adott társadalom boldogulásának szempontjából.
Vahl Tamás: A zsiráf nyaka
(Részlet a könyvből)
Miért? Minek? Kinek?
A multikról mindenki beszél. Pedig sokan talán nem is tudják, valójában mi is az a „multi”?
Fúj a szél, szakad az eső. Kánikula és szárazság van. Éjszaka egy méteres hó esik, majd másnapra elolvad. Frontok jönnek – fáj a fejünk. Frontok mennek – agresszívak leszünk. Érhetetlen? Mit tehetünk?
Ha megértjük az időjárásra ható tényezőket; ha megtanuljuk, hogy mi történik egy ciklon érkezése előtt, közben és utána; ha tudjuk, hogy mindez egy kaotikus rendszer, ami hosszú távon nem kiszámítható; ha tudjuk azonban azt is, hogy vannak logikus elemei és nagyon egyszerű mechanizmusai, amelyek néhány napra előre biztos támpontot nyújtanak – nos, ha mindezzel megismerkedünk, akkor nem sopánkodunk vagy szitkozódunk minden időjárás-változásnál, hanem tudjuk, mi történik, meddig tart és hogyan alkalmazkodjunk hozzá.
Alkalmazkodunk, hiszen az időjárást megváltoztatni nem tudjuk.
A multi pont olyan, mint az időjárás. Van. És hasonlóan az időjáráshoz, részben meghatározza az életünket. Nézzünk körül magunknál, hány százalékban használjuk a termékeit, szolgáltatásait, és játsszunk el a gondolattal, mi lenne, ha egyszerre minden eltűnne, ami multihoz kapcsolódik. Nem lenne iPadünk és Gucci táskánk, de Nivea krémünk és IKEA lámpánk sem. Nem lenne Vodafone mobilszolgáltatónk és DHL gyorspostánk. Nem lenne UPC-nk 100 csatornával. De minek is, hiszen Samsung tévénk sem lenne. És mindezt nem tudnánk Visa kártyánkkal kifizetni.
Sopánkodhatunk tehát vagy szitkozódhatunk, de legjobb, ha elfogadjuk a létét, és alkalmazkodunk hozzá.
Ha az olvasó ezt a könyvet a kezébe veszi, ne várja, hogy a multi minden elemét, részletét megismeri. Képzelje inkább, hogy egy folyosón áll, és kilenc ajtót lát. Nem léphet be az ajtókon, csak a kilenc kulcslyukon kukkanthat be. Néhány pillantásból néhány dolgot megért, néhány gondolat talán megfogan és bizonyosan keletkeznek érzései, érzelmei a multikról, amelyek talán mások lesznek, mint amilyenek korábban voltak.
E könyv a mintegy húsz év alatt felhalmozott érzelmekből indult el. Próbáltam elnyomni, leküzdeni, elfelejteni. De ahogy a szerelmi válságokon sem tudtam eddig hideg fejjel, egyetlen szó nélkül túljutni, úgy a húszéves multi házasság sem múlt el nyomtalanul. Ezért hát gejzírszerűen újra és újra felbuggyanó érzelmeim nem hagytak nyugodni és végül megírtam ezt a könyvet.
Húsz évig együtt keltem, együtt feküdtem a multimmal. Amikor azt hittem, hogy megértettem, akkor hirtelen egészen megváltozott – meglepett, megdöbbentett, egyben engem is alakított, formált. Együtt örültem és bánkódtam vele. Kiálltam mellette, ha indokolatlanul támadták és küzdöttem ellene, amikor ellentmondott a logikámnak. És minél inkább összenőttünk, annál inkább rá kellett jönnöm, hogy az embereken múlik minden – itt is, mint mindenhol. Kivéve az időjárást.
Az érzelmeket valamilyen logika mentén rendezzük el. Magyarázni próbáljuk őket, elméleteket és történeteket gyártunk, amivel igazoljuk, hogy jogosak – sőt, nem is érzelmek, hanem objektív megállapítások. Itt-ott ebben a könyvben is felsejlik az érzelem, de szépen becsomagolva, elbújtatva, elrendezve.
Be kellett azonban látnom, hogy a saját érzelmem és az intellektuális körítés sem mennyiségében, sem súlyában nem elegendő egy könyvhöz. Így aztán az érzelem elindult és keresett magának játszópajtásokat – más érzelmeket. Ezek az érzelmek is körülbástyázták magukat szép, okos, meglepő és elgondolkodtató tartalmakkal, amelyek egyszer csak összeálltak egy nagy egésszé, amin magam is meglepődtem.
Ezt tartja most kezében a Kedves Olvasó.
Kezében tartja, de mit is kezdjen vele?
Kedves diák, jövendőbeli munkavállaló!
Teljesen mindegy, hogy milyen vállalathoz mész el dolgozni, biztos lehetsz benne, hogy nem azt találod, amit belépésed előtt elképzeltél. Ez a könyv sem oldja meg ezt a problémát, de talán ad néhány támpontot, amitől könnyebb lesz elviselni következő évtizedeid betanuló időszakát, ha multihoz szegődnél. Azt követően már úgyis mindegy, hiszen beolvadsz, meghasonulsz és elfelejted, hogy voltál valaha lázadó és világmegváltó. Ha mégsem így lenne, írd meg egy könyvben!
Kedves multi munkavállaló!
Hogy pont ugyanezt tapasztalta munkahelyén? Vagy pont az ellenkezőjét? Hogy pont a legfontosabbakat hagytam ki? Valóban a teljesség igénye nélkül készült a könyv, ráadásul többnyire a multi vezetők tapasztalataiból táplálkozva, bár minden vezető volt egyszer kezdő, beosztott is, csak azt már régen elfelejtette. Abban bízom, hogy abban talán segíthetek, hogy a rendszerben elhelyezhesse önmagát még az is, aki alulnézetből szemléli a multi világot. Talán ébrednek önben olyan gondolatok, amelyeket a kollégákkal, barátokkal jó megbeszélni egy kellemes nyári vagy éppen téli estén.
Kedves hölgyek és urak, „az utca emberei”, „polgárok”!
Amit a médiából megtudhatnak a multikról, az a máz. Attól függően, hogy kinek a kezében van az ecset, a máz lehet szép rózsaszín cukormáz mosolygó marcipánfigurákkal, vagy tüzes pokol színű, kajánul vigyorgó ördögökkel díszítve. Ez a könyv nem akar igazságot tenni, mert e témában olyan talán nincs is. De ha elolvassák, akkor megismerhetik, és egy kicsit megértik, hogy a multi is csak egy „ember”, annak jó és jó sok rossz tulajdonságával – úgy, ahogy ez másoknál is előfordul. Fölösleges utálni, de ha jólesik, lehet.
Kedves kis- és középvállalatok (hivatalos és rejtett) munkavállalói és tulajdonosai!
Hogy ki van a fal túlsó oldalán, arról mindig csak mítoszok keringenek. A Jeti éppúgy lehet egy félelmetes fenevad, mint egy nagy lábú törpe. Háborúzni azonban sem ezzel, sem azzal nem érdemes, ha tudjuk, hogy csatát ugyan nyerhetünk, de háborút biztosan nem. Minden multinak megvan a sebezhető pontja, de sokkal nagyobb esély van megtalálni azokat a pontokat, ahol együttműködni lehet vele, és segítségével vállalatunkat felvirágoztatni. Ha ebben egy kicsit segít ez a könyv, máris megérte megírni. Nehogy a végén multi legyen a kis- és középvállalatokból!
Kedves állami alkalmazottak és politikusok!
Az Óperencián túl nincsenek üveghegyek és a kerítés sehol sincs kolbászból. A másság nem bűn, és a tanulás nem lehet akadály. Egy bolygón élünk – még ha ez nem is tűnt fel mindenkinek –, ezért nem célszerű ellenséges marslakóként kezelni a multikat. Ha körbenézünk, talán feltűnik, hogy szomszédaink nagy része is velük dolgozik és velük termeli meg mindazt, amiből óriási apparátusainkat fenn tudjuk tartani. Használják hát, ami jó, okos szabályozással pedig korlátozzák, ami káros lehet egy adott társadalom boldogulására. A könyv talán ad ötleteket Önöknek is.
Vahl Tamás
