Bemutatták Vathy Zsuzsa új könyvét, a Helikon Kiadónál megjelent Columbo autója című kisregényt. A kötettel a budapesti Kén utcába, a „dzsumbuj” közepébe kalauzolja olvasóit a szerző.
Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni ebből a világból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? – többek között erre keresi a választ a 106 oldalas Columbo autója című kisregény.
Vathy Zsuzsa felidézte: a könyv ötlete egy négyrészes riportból született, amelyet a budapesti Illatos út és a Gubacsi út sarkánál található városrészről, az úgynevezett „dzsumbujról” készített egy hetilapnak.
„Itt lakunk a IX. kerületben. Mindig lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy soha nem írtam erről dzsumbujról, ahol köztudottan nagy szegénységben, sokszor földbe vájt kunyhókban élnek emberek” – mesélte az író, hozzátéve, hogy a kerület egyik alpolgármestere vetette fel, lenne-e kedve írni arról kerületi az iskoláról, ahol alapfokú művészképzés folyik.
Az iskola igazgatója ajánlotta a figyelmébe Rolandot, akivel Vathy Zsuzsa több interjút is készített. Volt, amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban találkoztak – „valószínűleg akkor járt életében először könyvtárban” – máskor beültek az autóba és ott beszélgettek. Mint a szerző kiemelte, nagy szerencséje volt, hogy a fiú szeretett és jól is tudott beszélni. Vathy Zsuzsa megismerte a Roland családját is, anyagi hátterüket, valamint a Kén utca lakóit. „Egy szorgalmas cigánycsaládról van szó. Szép, rendezett lakásuk van, a négy gyerekből három biztosan le fog érettségizni, stabil lábon áll mindenki” – jegyezte meg.
Roland mesélt szabolcsi nagyszüleiről, a családi hagyományokról, iskolai élményeiről, arról, hogyan zajlott az oktatás. A húszéves fiú az interjú után nem sokkal Németországba költözött.
„Amikor a könyv befejezésén gondolkodtam, arra jutottam, úgy kellene befejezni, hogy Roland elutazik. És valóban, egy-két hét múlva valóban elment” – fogalmazott a József Attila- és Márai Sándor-díjas alkotó. A kész könyvet ezért a főszereplő még nem láthatta, viszont Vathy Zsuzsa a családnak már megmutatta és örültek neki.
A cím egy vetélkedőre utal, amiben a főszereplő azt a kérdést kapja, milyen márkájú Columbo autója. „Nem tudják, így nem jutnak tovább. Joggal háborognak, hiszen ilyet csak az tudhat, aki esténként ott ül a televízió előtt” – fogalmazott az írónő.
Arra a kérdésre, hogy miért a novellaformát választotta a riport helyett, Vathy Zsuzsa azt válaszolta, mivel nem volt elegendően mély ismerete a témáról, a hiányzó részleteket a képzeletével egészítette ki. „Ahol nem akartam kérdéseket feltenni, túlságosan bizalmaskodni, ott nyúltam a fikció eszközéhez” – tette hozzá.
Vathy Zsuzsa: Columbo autója
Roland a szerencse fia, még akkor is, ha egy milliós nyereséggel kecsegtető kvízjátékon elbukja a kérdést: milyen márkájú Columbo hadnagy autója?
A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni ebből a világból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? Mi hiányzik ebből a kedves, olykor link és vagány, de folyton álmodozó fiúból?
Vathy Zsuzsa, mielőtt a Roland-novellákat papírra vetette, hosszú ideig látogatta, figyelte, hallgatta hőseit, így tudott hiteles képet festeni arról a világról, amelyet sokan messzire elkerülnek, amelynek szereplőire többnyire legyintenek. A sokszor mulatságos, máskor keserű történetek arra intenek, az előítéletek gyakran tévútra vezetnek minket, mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg, hogyan élik mindennapjaikat 2011-ben a Kén utcaiak. Mit jelent ezen a lepusztult környéken a munka, a barátság, a szerelem, a család?
A kötetbe összesen tizenhét novella készült, mulatságos és keserű történetek vegyesen, ezek olvashatók egybefüggő szövegként, kisregényként is.
Vathy Zsuzsa 1940. április 15-én Pápán született, ebben a városban érettségizett 1958-ban.1964-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett diplomát, majd öt évig a Százhalombattai Olajfinomítóban dolgozott mérnökként. Első írásai az Új Írás című irodalmi folyóiratban jelentek meg. 1964-ben Budapestre költözött, 1971-től újságíró, 1980-tól a Képes Hét szerkesztője, majd a Kortárs munkatársa. 1986-ban József Attila-díjat kapott. 1992-től szabadfoglalkozású író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Életművében elbeszélések, kisregények, regények és riportok színpompás sora található.
