„Csupán egyszer látni engem / Gondolod, hogy szívig-láttál / S hitted-e, hogy híven láthatsz?” Ezen a héten Ady Endre Boncza Bertának írt gyönyörű költeményét ajánljuk.
110 éve, 1914. április 23-án bontakozott ki (ekkor találkoztak először) a magyar irodalom egyik legendás szerelme Ady Ebdre és Csinszka, azaz Boncza Berta között.
Ady és Boncza Berta – már több mint két éve leveleztek egymással, mire a költő elszánta magát a személyes találkozásra. Az első randevú nem túl romantikusra, ám annál adysabbra sikerült.
Ady Endre 1914 április 21-én indult el Csucsára, de megszakította útját Nagyváradon, amelynek kétnapos tivornyázás lett a következménye, és csak ezt követően folytatta útját. Másnaposan azonban elaludt a vonaton, és Bánffyhunyadról kellett visszabumliznia a Boncza-kastélyhoz.
„Ady Endre váradi lumpolások után este 9 óra tájban kötött ki nálunk – emlékezett vissza Csinszka – Apám Pesten volt, mint majdnem mindég, s én Nagyanyám és öreg nagynéném társaságában láttam először szemtől szemben Adyt. Csalódás volt, öröm és szomorúság. A csalódás pár percig tartott – a kedvessége, a jósága, a hangja győzött. Örömöm volt, mert végre mégis teljesült a vágyam. A szomorúság pedig megmaradt, mert én, aki addig soha kimulatott férfit nem láttam, az egész váradi mulatozás természetes következményeit hátgerincsorvadásra magyaráztam (…)”
Ady verset írt a találkozásról, ami a Nyugat következő, május 1-i számában jelent meg.
ADY ENDRE: VAJJON MILYENNEK LÁTTÁL?
Nagy és derűs kópéságom
Véletlen, napos mezében
Jobb szerettél volna látni?
Csupán egyszer látni engem
Gondolod, hogy szívig-láttál
S hitted-e, hogy híven láthatsz?
Minden vagyok, amit vártál,
Minden vagyok, amit nem sejtsz,
Minden vagyok, mi lehetnék.
S minden vagy, mi lehetséges,
Minden lehetsz, mire vágyok,
Talán semmi, talán minden
(1914)
