„A magasban már az új évszak remek ólja felépült; / az ember fázósan jó vacsorára, tüzelőre gondol, / a pázsitot faggyal beretváló hajnalokra, a” A csillagászati ősz kezdete alkalmából Csukás István gyönyörű versét ajánljuk.
Szeptember 23-án, szerdán csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Ekkortól egészen decemberig rövidülnek a nappalok, hosszabb ideig lesz sötét.
Az őszi napéjegyenlőség régen ünnep volt. Ilyenkor hálát adtak a természet bőkezű ajándékaiért, a termények sokaságáért. A Nap éppen 90 fok magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszúságú ezen a napon.
Csukás István versét ajánljuk, abból az alkalomból, hogy szerdán lesz az őszi napéjegyenlőség, elkezdődik a csillagászati ősz.
CSUKÁS ISTVÁN: CSILLAGÁSZATI ŐSZ
A magasban már az új évszak remek ólja felépült;
az ember fázósan jó vacsorára, tüzelőre gondol,
a pázsitot faggyal beretváló hajnalokra, a
postássapkájú délelőttökre, a lassan érkező lázra,
a nyár, no lám, mint egy végrehajthatatlan ítélet, elévült,
az új bírák, a dérparókás virágok a kerítés
mögött fontoskodnak, az ablakból rájuk látok,
s szorongva cigarettázom, míg felizzó érzékeim loholva
próbálják utolérni az időt, mely mint a vonat utolsó vagonja,
kihúzódik a láthatárból; egy mozdulattá tisztult,
egyetlenegy kristályi moccanássá a próbálkozások,
az izgatottan körbefutó lábnyomok végleg elhagyott évadja,
mint mikor az ember a rákövesedett, zsúfolt, ablaktalan
házat lebontja.
